Ma történt

2014. január

150 éve, 1864. január 14-én hunyt el Udvarhelyi Miklós színész, énekes, rendező és igazgató. Egyes források szerint 1788. október 29-én született, másutt 1790-et említenek. Debreceni teológiai tanulmányait megszakítva fordult a színi pálya felé. 1810-ben lépett először színpadra, azután szülei ellenzése dacára kezébe vette a színészi vándorbotot. 1813-ban már a második pesti magyar társulat tagja volt. Láng Ádám Jánossal megkísérelte az állandó magyar színjátszás megteremtését. 1815 decemberétől 1816 áprilisáig a közösen vezetett társulattal Kecskeméten szerepelt. Ezen a télen minden bizonnyal Katona Józseffel is találkozott, amelyre 1860-ban így emlékezett vissza: „Színészek közül én voltam az első, kinek Bánk bánját egy délutáni órában atyjának szövőszékére ülve mindketten, egy kancsó bor mellett felolvasta.” Udvarhelyi emlékezésében arról is szólt, hogy ismeretségük ekkor szilárdult barátsággá.

1824-ben a kolozsvári színház színésze lett, 1827-től a teátrum igazgatójaként megszervezte az első magyar operatársulatot, és jelentős szerepe volt Ruzitska József operáinak megszületésében is. 1828 és 1835 között a kassai, 1835–től 1837-ig a budai társulat, 1837-től 1861-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Néhány évadban prózát, illetve operát is rendezett. Ő is fellépett a Nemzeti Színház első magyar nyelvű Verdi-bemutatóján, a Nabuccón. A kritika így írt róla: „Zaccariát az az Udvarhelyi Miklós énekelte, aki még a vándortársulatok idején tett nagy szolgálatokat a magyar operakultúrának. Jó basszista és jó színész volt, s amikor a kolozsvári társulat igazgatója lett, igen sok operát is előadatott. Mikor a Nemzeti Színház megnyílt, az ő zenekari anyagaira támaszkodott az operaműsor.”

Az eskütétel jelenete Jókai Mór Dalma című drámájából
(Udvarhelyi Miklós mint Táltos, id. Lendvay Márton mint Elemér,
Jókainé Laborfalvi Róza mint Dalma, Szentpétery Zsigmond mint Oldamur

litográfus: August Alexius Canzi) 

Udvarhelyi Miklós a magyar színészet meghatározó, úttörő személyiségeinek egyike volt. 1833-ban Kassán jutalomjátékául a jóformán teljesen ismeretlen Bánk bánt választotta, ez volt Katona drámájának első előadása. Abban az időben a magyar színészek színe-java Kassán játszott; így a Bánk bánt parádés szereposztásban mutatták be. Bánkot Bartha János, Melindát Déryné, Gertrudist Kántorné, Peturt Szentpétery Zsigmond, Tiborcot Szilágyi Pál, Ottót Egressy Gábor, Biberachot Megyeri Károly, II. Endrét Szerdahelyi József játszotta, Udvarhelyi Miklós Mikhál bán szerepét választotta magának. Az első előadás színlapján az ünnepelt ezekkel a sorokkal invitálta a nagyérdeműt: „Ha meggondolom, hogy esztendei jutalomjátékom előadhatása éppen a mai napra esett, melyen a farsangi tomboló örömök zajától majd minden ember el van ragadtatva, úgy tetszik, nem örvendhetnék szerencsémnek; de más részről, meg lévén győződve nagylelkű pártfogóink kegyességéről, kik tudják azt, hogy az előmenetelre törekedésnek egy fő rugója a buzdítás, szinte mint a munkásságnak ösztöne a jutalomreménylés - mely vágyódásoktól még azok sem szabadok, kik erre nem kényszerítve, a közhaszonnak ezekre való várakozás nélkül is áldozhatnának - teljes bizodalommal vagyok, hogy midőn a hajdankorból egy oly honévrajzi történetet kívánok kellemes időtöltésül szemléltetni, mely akár a költőnek nagy lelkét, akár a characterek fénye-becsének rajzolását tekintsük benne, minden módon remek, s méltó becsülést érdemel: elvonulván kevéssé a zajos örömök közül, tapasztalt kegyességek szerént meg fogják adni az írónak is érdemlett jutalmát számos megjelenések által, s egyszersmind ezzel az én iparkodásomat is buzdítva, nagyobb igyekezetekre méltóztatnak elősegélleni, aki eddig is semmit se mulasztottam el, mind a szín- mind a dall-játék darabok előadása körül, mely által teljes tetszéseket megérdemelhessem. Nagyságtoknak, minden renden s karban lévő pártfogóinak, legalázatosabb szolgája Udvarhelyi Miklós, nemzeti színész és dallos.” 

(Források:  *Magyarság évfordulónaptára  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Napkelet, 1930  *Németh Antal: Bánk bán száz éve a színpadon  *Orosz László: Kérdőjelek - Egy Katona-kutató töprengései  *OSZK Színháztörténeti Tár  *Pallas Nagylexikon  *Várnai Péter: Verdi Magyarországon)

80 éves Rudasi Károly villamosmérnök, a BRG korábbi vezérigazgatója. Nagymaroson született, 1934. január 14-én. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán diplomázott, azután rövid ideig a fővárosban, a Mechanikai Laborban dolgozott, majd Kecskemétre költözött. 1964-től közel 30 évig a BRG Kecskeméti Gyáregységének munkatársa: öt évig a vállalat főmérnöke, 1969-től a cég első számú vezetője volt.

Rudasi Károly és Shinsaka Tanaka,
a Sanshin Kft névadó tulajdonosa

Édesapám lakatos volt. Gyerekként egyszer lehetőségem volt a munkahelyén meglátogatni, és ekkor nagyon megtetszett az esztergapad. Lenyűgözött az, ahogyan ezzel a géppel gyorsan és látványosan lehetett a fémalkatrészeket megmunkálni. Később gépipari technikumba jártam, majd gépésztechnikusként helyezkedtem el, szóval egyértelműen a gépipar felé vonzódtam. Egy, a Mechanikai Laborral kötött előzetes szerződés miatt azonban mégis a villamosmérnöki karra jelentkeztem. Ekkor indult az elektronikai ipar fejlődése és térhódítása, ez is befolyásolta a döntésemet. 

Néhány év telt csak el Kecskemétre érkezése után, és a gyár első számú vezetője lett. 1969-ben gyáregységvezetővé, majd ahogyan a céget több ízben is átszervezték, előbb gyárigazgatóvá, végül vezérigazgatóvá nevezték ki. A közel negyedévszázados vezetői munkájában mit tart a legnagyobb sikernek?

A BRG-üzemben folyó munkát hazai és
külföldi vendégek is gyakran megcsodálták 
Az első perctől kezdve komolyan vettem az ipartelepítést. Célom az volt, hogy lehetőleg minden területen önállóak legyünk. Épp ezért nem csarnoképítéssel, vagy valamilyen hasonló látványos nagyberuházással indítottunk, hanem inkább mindent megtettünk annak érdekében, hogy munkánk ne függjön másoktól. Először a technológiai hátteret teremtettük meg, majd házon belül megoldottuk a hidegalakítást: műanyagüzemet és galvanizálót hoztunk létre. A szerszámgyártás is hamarosan saját dolgozóinkra épült. Később más településeken, többek között Lakiteleken, Kiskunmajsán és Celldömölkön is új üzemet létesítettünk. Így értük el azt, hogy országos lefedettséggel, de kecskeméti központtal működtünk. Csak egy példa erre: a teljes BRG-csoportnak (Budapest és Salgótarján) mi készítettük a galvanizált, forgácsolt valamint a műanyag alkatrészeket.

A munka mellett jutott-e ideje másra is?
Rövid ideig – egy-másfél évig - óraadó voltam a GAMF-on, később az államvizsga bizottság munkájában is részt vettem. A Tudomány és Technika Háza ügyét is fontosnak tartottam, az alapítását támogattam. Később a Híradástechnikai Tudományos Egyesület megyei szervezetének elnökévé választottak. Rangos szakembereket Kecskemétre csábítva rendszeresen szerveztünk tudományos előadásokat, így próbáltuk a magunk és a fiatal mérnökök szakmai tudását frissíteni, erősíteni. Sajnos, a családomra már kevesebb időm maradt. Feleségemnek sokat köszönhetek, hiszen ő nemcsak elfogadta, hogy számomra a munka az első, hanem az itthoni teendőkben, a gyerekek nevelésében helyettem is helyt állt. 

A DDDK átadási ünnepségén

Hogyan élte meg a BRG darabokra hullását?
Életem egyik legnagyobb tragédiája ez. A rendszerváltás után termékeink hiába voltak korszerűek, megrendeléseink főleg a keleti piacról jöttek. Rigai, vilniusi, grozniji és kijevi partnereink rubellel fizettek a moszkvai központnak, amit a szovjet külkereskedelmi bank nem utalt tovább. Borzasztóan nehéz döntés volt, de amikor már nem tudtunk fizetni, akkor nem a tartozás-fölhalmozást, hanem inkább a tisztességes utat választottam: öncsődöt jelentettem be. A cég egy-egy részéből vegyes vállalatok alakultak, én az olasz érdekeltségű FERAX Kft. vezetője lettem, 1995-ben onnan mentem nyugdíjba. Szakmai tudásomat, rutinomat ezt követően is hasznosítani tudtam. Tanácsaimmal, koordinálásommal előbb a Blaupunkt számára CD-meghajtókat gyártó DDDK, majd a világ egyik legnagyobb elektronikai termékgyártójának, a Sanshin Kft-nek a letelepedését és beindítását segítettem elő.

Kutyájával kecskeméti otthonában

A nyolcadik ikszbe érve milyen terveket sző?
Korábban hetente négyszer úsztam, ezt egészségügyi okok miatt abba kellett hagynom, most szeretnék visszatérni az uszodába! Kutyámat minden reggel megsétáltatom, megetetem, ezt követi majd az úszás. A kertben is akad tennivaló, és a nagymarosi szülői házat és annak környezetét is rendszeresen ápolom.

És végezetül a számomra legfontosabb a gyermekeim és a kilenc unokám életének figyelemmel kisérése és támogatása. Életoptimizmusom egyébként töretlen. Kifejezetten örülök annak, hogy már nyolcassal kezdődik az életkorom!

Varga Géza

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu 

Könyvajánló

Benczúr Csaba: Hírös holokauszt - dokumentumregény

Új könyv Kecskemétről!

A kecskeméti Benczúr Csaba ötödik regénye, a Hírös holokauszt Kecskemét históriájának legsötétebb fejezetéről, a zsidók gettóba küldéséről és deportálásáról szól. Kegyetlen pillanat a „hírös város” hat és fél évszázados történelmében: szűk hónap alatt lejátszódó rablás, összegyűjtés, szenvtelen kínzás. A központi hatalom által vezérelt hajdani városvezetés a magyar csendőrséggel, a rendőri erőkkel kart karba öltve szabadult meg a gazdasági-kulturális élet hasznos szereplőitől, elindítván őket a zsidók Golgotájába, Auschwitzba vezető vasúton. Az író finom lélekkel mutatja be az eseményeket izraeliták, csendőrök és hivatalnokok nézőpontjából, s egy viszonzatlan szerelmen keresztül. A dokumentum-regényben feltárul az 1940-es évekbeli Kecskemét, ismereteket kapunk Izsák követőinek vallásából, szokásaiból. A Hírös holokauszt című kötet méltó főhajtás jó magyarok és magyar zsidók előtt. Hiánypótló mű, amely a magyarországi holokauszt 70. évfordulója előtt jelenik meg Borzák Tibor szerkesztésében.

Könyvajánló

Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén

A kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.

"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk, sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre, tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre. Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk, hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi idők vendéglátását" (Szakál László)

A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).

Könyvajánló

Borzák Tibor: Szembeszélő

Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.

A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók.

Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.

A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér 

Könyvajánló

Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról 

„Kada Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős (azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […] Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban, művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése. […] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot – határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan, értékes egyénítésben.”

(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)

Könyvajánló  

Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei

Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.

"… Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam akkor.

Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A „civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás. Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)

A fotóalbum a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában, Kincses Károly szerkesztésében, bevezetőjével és Farkas Antal Jama tervezésében jelent meg.