Ma történt

70 éves - 1944. január 4-én Gádoroson született - Sódar Pál okleveles erdőmérnök, közgazdasági szakmérnök, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. korábbi vezérigazgatója.

Tanulmányait szülőhelyén, valamint Orosházán végezte, majd 1962-től Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán folytatta. 1965-tól nyugdíjazásáig  közel négy évtizeden át a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., illetve annak jogelődei alkalmazásában állt. Előbb a Kiskunsági Erdőgazdaság ösztöndíjasa volt, majd iskolái befejeztével a kecskeméti központban gyakornokoskodott. Később a Császártöltési, illetve a Dunavecsei Erdészet műszaki vezetője, Dunaártéri körzetvezető, majd 1986-tól a Nyárjas Erdészet vezetője lett. 1989-ben a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság igazgatójává, azután 1993-ban - a vállalat átalakulását követően - vezérigazgatóvá nevezték ki, és ezt a feladatkört 1996-ig, nyugállományba vonulásáig töltötte be.

A térség erdőgazdálkodásában integrátori szerepet vállalt, irányítása alatt az erdészeti társaságok közül a KEFAG Zrt. a legnagyobb arányú, több mint 10 ezer hektár erdőtelepítést végzett az alföldi térségben. Jelentős mértékű nyár, fűz, illetve fenyő faanyag felvásárlásával a külpiacon megfelelő súllyal tudta érvényesíteni a magyar erdőgazdálkodók érdekeit.
 
Életpályáján kiemelkedő volt az alföldi erdők fejlesztése, a térségi integrációs tevékenység bővítése, melynek megvalósítására kezdeményezte az Alföldi Erdőkért Kht. megalapítását. Irányításával a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. az erdő sokszínű szolgáltatásainak bővítésére több új parkerdőt hozott létre, személyéhez köthető a Kecskeméti Arborétum létesítése. A természet megismertetésére, szeretetére az ország egyik legkorszerűbb erdei iskoláját hozta létre.

a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntettjei:
           Csapó Mihály, Sódar Pál és Járó Zoltán
                       (Fotó: Prág Ferenc) 
Sokrétű tevékenysége, kitartó szorgalma, az erdészeti szakma kihívásokkal való teljes azonosulása a legelkötelezettebb erdészeti vezetőjévé tette pályafutása során. Kimagasló szakmai tevékenységéért számos kitüntetésben részesült: Vadas Jenő emlékérem (1998); Erdészeti Kultúráért; Pro Silva Hungariae Magyar Erdőkért-díj (2004); Pro Universitate Soproniensi (2004). Több évtizedes, az erdészet, erdőgazdálkodás területén kifejtett kimagasló munkájáért Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke 2006 októberében a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével jutalmazta.

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megvásárolható több könyvesboltban:    
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu 

Könyvajánló

Benczúr Csaba: Hírös holokauszt - dokumentumregény

Új könyv Kecskemétről!

A kecskeméti Benczúr Csaba ötödik regénye, a Hírös holokauszt Kecskemét históriájának legsötétebb fejezetéről, a zsidók gettóba küldéséről és deportálásáról szól. Kegyetlen pillanat a „hírös város” hat és fél évszázados történelmében: szűk hónap alatt lejátszódó rablás, összegyűjtés, szenvtelen kínzás. A központi hatalom által vezérelt hajdani városvezetés a magyar csendőrséggel, a rendőri erőkkel kart karba öltve szabadult meg a gazdasági-kulturális élet hasznos szereplőitől, elindítván őket a zsidók Golgotájába, Auschwitzba vezető vasúton. Az író finom lélekkel mutatja be az eseményeket izraeliták, csendőrök és hivatalnokok nézőpontjából, s egy viszonzatlan szerelmen keresztül. A dokumentum-regényben feltárul az 1940-es évekbeli Kecskemét, ismereteket kapunk Izsák követőinek vallásából, szokásaiból. A Hírös holokauszt című kötet méltó főhajtás jó magyarok és magyar zsidók előtt. Hiánypótló mű, amely a magyarországi holokauszt 70. évfordulója előtt jelenik meg Borzák Tibor szerkesztésében.

Könyvajánló

Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén

A kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.

"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk, sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre, tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre. Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk, hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi idők vendéglátását" (Szakál László)

A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).

Könyvajánló

Borzák Tibor: Szembeszélő

Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.

A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók.

Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.

A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér 

Könyvajánló

Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról 

„Kada Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős (azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […] Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban, művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése. […] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot – határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan, értékes egyénítésben.”

(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)

Könyvajánló  

Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei

Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.

"… Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam akkor.

Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A „civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás. Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)

A fotóalbum a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában, Kincses Károly szerkesztésében, bevezetőjével és Farkas Antal Jama tervezésében jelent meg.