2010. szeptember-december

Szeretettel és elismeréssel vették körül

125 éve hunyt el Hornyik János, Kecskemét történetírója. Csaknem egész életén át szülővárosának és környékének történetével foglalkozott. Hosszas kutató- és gyűjtőmunka révén megírta Kecskemét várostörténetét. Emellett írásaiban foglalkozott a város mindennapi életével, közügyeivel is. Munkássága kiterjedt Katona József életének vizsgálatára is.
tovább >>>

100 éves a Kecskeméti Művésztelep V.

125 éve született Prohászka József festőművész. Eleinte mint Révész Imre tanítványa, később mint tanársegédje, a kecskeméti művésztelep második korszakának meghatározó alkotója volt. Elsősorban kitűnő arcképfestőként tartották számon Kecskeméten, ahol számos helyi polgárt örökített meg, de a Barátok templomának új főoltárát és a diadalív két oldalán elhelyezkedő mellékoltárokat is ő festette meg.
tovább >>>

A szószéken és az orgonán is az Urat dicsérte

25 éve hunyt el Osváth Viktor református lelkész, karnagy, zeneszerző, Kecskemét huszadik századi egyházzenei életének kimagasló alakja. Továbbfejlesztette a kecskeméti gyülekezeti énekkart, amely a Psalmus Hungaricus szövegírója, az egykori kecskeméti városbíró és prédikátor iránti tiszteletből felvette Kecskeméti Vég Mihály nevét.
tovább >>>

Valaki vezette az életem fonalát

Négy kerek évfordulót ünnepelt a közelmúltben dr. Gubacsi László. Ötven éve szerezte meg orvosi diplomáját, ötven éve nősült, felesége a hetvenedik, ő maga pedig hetvenötödik születésnapjához érkezett.
tovább >>>

A beszélgetős gyermekorvos

Dr. Pongrácz József, az egykori bencésdiákként Kecskeméten élő, fiai révén félig-meddig már piarista, a város múltbéli értékeinek megmentését szem előtt tartó lokálpatrióta, művészek barátja-mecénása, kiállítások szervezője, idézetek, aforizmák gyűjtője, a baglyok mindentudója, az Erdélyben árvagyerekeket nevelő ferences atya, Böjte Csaba tisztelője-segítője, és persze sok ezer gyermek gyógyító orvosa elérte a hatodik ikszet.
tovább >>>

KECSKEMÉTI EMLÉKEIM: Leindler László Széchenyi-díjas matematikus

75 éve, Kecskeméten született Leindler László matematikus. Gyermekkorát szülőhelyén, Máriavárosban töltötte. Az általános iskolát itt végezte, később tanulmányait a Közgazdasági Technikumban folytatta, amelynek sportcsapataiban is sok-sok sikert ért el. Immár közel 50 éve Szegeden él. 1982 óta az MTA rendes tagja. Széchenyi-díjas, a Szőkefalvi-Nagy Béla-érem tulajdonosa, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
tovább >>>

KECSKEMÉTI EMLÉKEIM: Dr. Dr. h.c. Szodfridt István erdőmérnök, a Nyugat-magyarországi Egyetem professor emeritusa

80 éve, Győrben született. Erdőmérnöki oklevelét 1953-ban kitűnő eredménnyel szerezte. Öt évig a Keszthelyi Állami Erdőgazdaságnál, majd 25 éven keresztül az Erdészeti Tudományos Intézetben dolgozott. 1965-ban megbízták a kecskeméti Duna-Tisza közi Kísérleti Állomás megszervezésével és vezetésével. Ezt a feladatot közel két évtizeden át látta el. 1994-ben Bedő Albert Emlékérmet kapott, 2006-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.
tovább >>>

KECSKEMÉTI EMLÉKEIM: Pozsgai Zsolt író, dramaturg, rendező

50 éve született Pozsgai Zsolt író, dramaturg, rendező. Szinte egész élete összefonódik a színházzal. Már 14 éves korában önálló amatőr társulatot vezetett. 1981-ben Kecskemétre szerződött segédszínésznek, majd 1984-ben a pécsi teátrum rendezőasszisztense lett. Azóta dramaturgként, illetve rendezőként többek között a fővárosban, valamint Zalaegerszegen, Békéscsabán, Veszprémban, Tihanyban és Kecskeméten is dolgozott.
tovább >>>

KECSKEMÉTI EMLÉKEIM: Kondé Lajos, a szegedi dóm plébánosa

Kondé Lajos 50 éve Pitvaroson született. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a Piarista Gimnáziumban végezte. 2001. augusztus 1-jén a Szeged-Belvárosi Egyházközség és a szegedi Székesegyház plébánosává nevezték ki. Új, a korábbinál lényegesen szélesebb társadalmi rétegeket érintő munkássága jelmondata: Nyitott templom, nyitott szív.
tovább >>>

Sirkó László, a hatvanéves kisfiú

60 éve született Sirkó László színművész. Kétszer szerződött Kecskemétre. Előbb 1972-től két évadon át segédszínészként a Radó Vilmos vezette társulat tagja volt, majd 1986-ban igent mondott Lendvay Ferenc ajánlatára és azóta a Katona József Színház színművésze. Az elmúlt 25 évadban a színházszerető kecskeméti közönség több mint száz szerepben láthatta. Sodró erejű művészi játékával, valamint a város közéletében végzett sokoldalú kulturális tevékenységéért a szakma és a nagyérdemű elismerését több ízben is elnyerte.
tovább >>>

Bábok, mesék, csodák

Boldog születésnapot, Ancsa Néni! Ez volt piros szívbe írva, mosolygó maci- és nyuszi-bábokkal körülvéve azon a kis rajzon, amit Szirtes Józsefné, Ancsa néni kapott néhány kis bábosától a 60. születésnapjára. Ma ő a bábozás egyik szaktekintélye. De valószínűleg nem erre a legbüszkébb, hanem arra a rengeteg kisebb és nagyobb gyerekre, akiket az utóbbi több mint negyven évben tanított, nevelt, erősített, gyógyított vagy felvidított a bábok és a mesék révén.
tovább >>>

VALLOMÁSOK: Kőszegi Ákos színművész

50 éve született Kőszegi Ákos színművész. 2003 óta a kecskeméti Katona József Színház tagja. Elsősorban romantikus hősszerepeket alakít, de drámai és zenés darabokban is látható. Filmes szerepekben is feltűnt - Üvegtigris, Szupermosás, Odaát -, és játszott az Öregberény és a Kisváros című tévésorozatokban is. Az egyik leggyakrabban foglalkoztatott magyar szinkronhang. Jászai Mari-, Makó Lajos- és Kabos Gyula-díjas, volt Az évad színésze és közönségdíjas is.
tovább >>>

Amíg van kihívás, addig érdemes élni

Kecskemétért élek, halok. Az egész családom idekötődött, s kötődik ma is. Ezzel a várossal nőttünk fel, ezt a poros falut szeretem ? vallja Rozsnyay Simon. A Czollner téri iskola volt kisdiákja, a Katona gimi egykori fenegyereke elektroműszerésznek tanult, később pedagógus lett, de dolgozott a pártbizottságon, irányította a KISOSZ megyei szervezetét és marketingvezetőként jelentős részt vállalt a Szil-Coop létrejöttében is.
tovább >>>

Jobb megegyezni, mint pereskedni

A Bács-Kiskun Megyei Békéltető Testület 2010-ben is sokak problémájának megoldásában nyújtott segítséget. Ez a speciális vitarendezési fórum egyre ismertebb, évről-évre többen fordulnak hozzájuk. Ügyeik száma 2009-hez képest idén több mint 50 százalékkal nőtt, már novemberben meghaladta a 300-at. A legtöbb probléma az építőipari cégek, illetve a távközlési szolgáltatók tevékenységére érkezett. Emellett gyakoriak a termékek jótállási és szavatossági gondjai is.
tovább >>>