195 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór író. 1842 és 1844 között a kecskeméti református főiskola joghallgatója volt. Itt találkozott a vándorszínészként Kecskeméten tartózkodó Petőfivel. Diáktársa volt Muraközy János, a későbbi festőművész. Házigazdája Gyenes Mihály mérnök volt, nevelt fia, Gyenes Pál pedig diák- és lakótársa. Kecskeméti élményei írói munkásságára is hatással voltak. Itt ismerkedett meg a korabeli mezővárosi társadalommal és népélettel, régi kecskeméti szokásokkal és több nevezetes kecskeméti családdal. A főiskolán műkedvelő színielőadásokat szervezett, társait rajzolni tanította, több portrét festett. Hétköznapok című első regényét itt kezdte írni. Ebben és más műveiben is megjelennek a korabeli város, a főiskolai diákélet és több kecskeméti család alakjai.

Jókai Mór 1844 nyarán búcsúzott el Kecskeméttől. Később még többször visszatért a városba. 1848 szeptemberében Kossuthot kísérte toborzó körútjára, 1849-ben mint menekülő bujdosó utazott át ezen a tájon. Rövid ideig valószínűleg itt volt felesége fellépésein és saját darabjainak bemutatóin a kecskeméti színházban. 1888 októberében több napot töltött Kecskeméten, művész barátai társaságában, hogy anyagot gyűjtsön az Oszták-Magyar Monarchia írásban és képben című, országismertető nagy munkához, melyben Rudolf trónörökös munkatársa volt. Jókai ekkor mondta el az azóta sokat idézett szavait: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte. Mikor tegnapelőtt, – azt hiszem tegnapelőtt volt – 46 évvel ezelőtt e városba jöttem vézna testtel, és akkor még a franczia iskolák túlfeszített romantikus irányával eltelve, mondhatom, testbe-lélekbe betegen, inkább keresve a halált, mint az életet: hát akkor, uraim, itt találtam fel azt az új földet, amelyben folyvást járok múzsámmal együtt; itt tanultam megismerni a magyar népéletet, a valódi magyar humort, amelynek, hogy azt a kevés sikert elértem. Köszönöm.” Kecskemét város közgyűlése 1893. április 21-én díszpolgárrá választotta.