215 éve, 1804. november 28-án született Csécsi Imre református tanár, orvos, mineralógus, az MTA levelező tagja. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, majd a német nyelv tanulása céljából egy évet Lőcsén töltött. Ezután Debrecenben a költészeti osztály köztanítója, majd az elsőéves deákok lektora, később senior lett. 1831-ben tanszékéről lemondott és előbb a fővárosban, később Bécsben orvosi tudományokat hallgatott. 1837-ben orvossá avatták, azután Debrecenben az orvosi gyakorlatnak és a természettudományoknak élt. 1839-ben megválasztották a Debreceni Református Kollégium természettudományi tanszékére, ahol az ásvány-, növény- és vegytan tanára lett. Kiváló gyűjtő–kísérletező–szemléltető tanártípus volt. 1840-től kezdve megindította a növénygyűjtést, több ezerrel gyarapította az ásványmúzeumot és a fizikai szertárat. Tanszékét 1847-ig, halálig töltötte be, amikor a Kollégium "azzal becsülte meg, hogy saját halottjaként pénztára költségén temettette el; ugyanakkor az ifjúság önkéntes gyászt öltött."
A Magyar Tudományos Akadémia 1844. december 4-én levelező tagjának választotta. Természettudományi cikkei több folyóiratban jelentek meg. Számos növénytani, földrajzi és orvosi tanulmány és tankönyv szerzője, melyek közül sok kéziratban maradt. Több munkája, így például az Értekezés a dunamelléki helvét hitvallásról című műve Kecskeméten jelent meg.