80 éve, 1939. november 27-én született Kerényi József építész. A Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karán szerzett diplomát 1963-ban. 1964-től 1984-ig a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat tervezője, főépítésze, 1984-től 1987-ig a Váti irodavezetője volt. 1987-től 1995-ig a BME lakóépület-tervezési tanszékének docense, majd tanszékvezető tanáraként dolgozott. Az Építészmérnöki Kar Mestertestületének elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja, az Építőművészeti Doktori Iskola vezetője volt. A történelmi és az alföldi népi építészet megbecsülésén alapuló és a hely szellemét tükröző új épület- és építészeti környezetterveket készített. Színpadi játéktereket és díszleteket is tervezett. A posztgraduális mesterképzési program vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Szakmai tevékenységéért számos elismerést kapott: Ybl Miklós-díj (1975), Sir Robert Matthew diploma - építészeti Oscar-díj (1985), Kritikusok díja (1985), Az év díszlettervezője (1986), Kossuth-díj (1992), az Amerikai Építészeti Intézet nagydíja (1992), Kada Elek-díj (2007). 2016 márciusában hunyt el.

Első nagyszabású munkája Kecskemét belvárosának rehabilitációja volt a hatvanas évek végén. Nevéhez fűződik a kecskeméti főtéren álló és a mai Kéttemplomközbe nyúló bazársor elbontása, illetve a Kodály Intézet kialakítása a volt ferences kolostorépületben. Munkájának köszönhető, hogy megtartva az épület eredeti arculatát Tudomány és Technika háza működött a volt zsinagógában. Ő mentette meg a „Szalagház” mögötti Bánó házat, amely napjainkban a Magyar Naiv Művészetek Múzeuma otthona. Jelentős eredményeként tekinthető a Széchenyi és az aradi vértanúk tiszteletére kialakított park, valamint a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely és a Kecskeméti Rajzfilmstúdió is.