130 éve, 1889. június 2-án született Vidor Ferike (polgári nevén Wechselmann Franciska) színésznő. Rákosi Szidi iskolája után az Országos Színészegyesület iskoláját 1907-ben végezte el. Pályafutását Kecskeméten kezdte. Első szereplése – visszaemlékezése szerint – a hírös városban, Bihari Ákos társulatában volt. 1909-ig Kecskeméten lépett fel, majd kisebb-nagyobb megszakításokkal budapesti kabarékban szerepelt. Később játszott a Royal Orfeumban, Bécsben és Berlinben is. 1937–38-ban a Belvárosi és Művész Színházban a Független Színpad előadásain is kapott néhány szerepet. 1940–1944 között az OMIKE Művészakció közreműködője volt, Bartók- és Kodály-dalokat énekelt a Nyugat estjein a Bellevue Hotel teraszán. 1945–49, ill. 1951–52  között a Nemzeti Színház, 1949–1951 között a Belvárosi Színház tagja volt. 1953-tól 1959-ig a Vidám Színpadon szerepelt.

A magyar kabaré arculatát meghatározták cselédnótái, amelyeket férje, Gábor Andor, a kiváló költő, vígjátékíró és humorista (ő indította el a Ludas Matyi vicclapot) írt számára. Jellem- és epizódszerepekben is kamatoztatta humorát. 1970. január 23-án Budapesten hunyt el.

Zsidó származása miatt az üldözés időszakában neki is bujkálni kellett. Erről az időről nagyon nagy szeretettel és sok humorral emlékezett meg Gobbi Hilda: "Vidor Ferike hátán egy hátizsák volt, benne fehérnemű, gyógyszerek, némi élelem és imakönyv. Ezzel vándorolt lakásról lakásra, mindig akadt olyan jóbarát, humanista keresztény család, aki hosszabb-rövidebb ideig bujtatni tudta. Ezt a hátizsákot úgy megszokta Vidor Ferike, hogy már régen elmúlt a vészkorszak, vége lett a háborúnak, még mindig a hátán viselte."
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Magyar Színházművészeti Lexikon)

15 éve, 2004. június 2-án hunyt el Vágó Márta magyar-történelem szakos tanár, idegenvezető. Középiskolai tanulmányait Szegeden kezdte, majd Kecskeméten, az Angolkisasszonyoknál érettségizett 1948-ban. Szegeden, a Pedagógiai Főiskolán kitüntetéssel szerzett magyar-történelem szakos diplomát. Első munkahelye a Kecskeméti Tanítóképző gyakorló általános iskolája volt, majd 1950-től nyugdíjba vonulásáig a Hoffmann János utcai, a mai Magyar Ilona Általános Iskolában tanított. Oktatói munkája mellett idegenvezetőként is közismertté vált a megyében. A TIT és az IBUSZ 1957-től országjáró programokat szervezett. Az útvonalak kidolgozásában, az idegenvezetők képzésében 1958-tól komoly feladatot vállalt. Rendszeresen tartott diavetítéses TIT-előadásokat a megye kistelepülésein. Kecskemét szervezett idegenforgalmának kialakításában is komoly szerep jutott számára.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Köztér, 2004)