2015. augusztus 31.

Az egyik legismertebb kecskeméti fényképész

1865. augusztus 21-én Budapesten született Fanto Bernát, a XX. század első évtizedeinek egyik legismertebb kecskeméti fényképésze. Édesapja Fanto József szobafestő mester, édesanyja Steiner Rozália volt. Tanulmányait Budapesten végezte, és pályakezdése is a fővároshoz kötődött. Nagyon fiatalon kezdett dolgozni, és korán önálló egzisztenciát teremtett. Kecskeméti pályafutását 1891-ben kezdte meg. A hírös városban 53 évig élt és alkotott, családjával jól beilleszkedtek a helyi közösségbe.
tovább >>>

A tervezőből lett kódexmásoló

100 éve, 1915. augusztus 14-én Kecskeméten született Baja Béla tervező, kódexmásoló. Foglalkozását tekintve a műszaki pályához kötődött, a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat tervezője volt, de szívbéli hivatása a festőművészet volt. Munkássága során több kiállításon szerepeltek képei, a festőtechnika valamennyi ágát művelte, és azok során új megoldásokat is keresett. Fő alkotása, életműve legjelentősebb darabja Károli Gáspár Vizsolyi Bibliájának kódexmásolata. Életének 93. évében, 2008. február 1-jén hunyt el.
tovább >>>

Életét az oktatás ügyére tette föl

70 éves Császár Cirill tanár, iskolaigazgató. 1945. augusztus 16-án született. 1969-ben a Kecskemét körzetében lévő Szarkási Általános Iskolában kezdte pedagógus pályáját történelem-földrajz szakos tanárként. 1989-ben Kecskemét egyik dinamikusan fejlődő kertvárosában létrejövő új intézménynek, a Vásárhelyi Pál Általános Iskolának lett alapítója és vezetője, melynek létrejöttét a tervezéstől az építkezés befejezéséig figyelemmel kísérte. Megbízást kapott az intézmény nevelőtestületének megszervezésére és a nevelő-oktató munka beindítására. Ezt a feladatot élete és munkássága kihívásának tekintette, melynek sikeréért két évtizeden keresztül kitartóan, céltudatosan tevékenykedett.
tovább >>>

A szép hangzás a színek tisztaságában rejlik

70 éves Szappanos István nyugalmazott főiskolai tanár, festőművész. 1945. augusztus 22-én Kecskeméten született. Tanulmányait Szegeden végezte, a Tanárképző Főiskolán, ahol Fischer Ernő, Vinkler László és Cs. Patay Mihály voltak a mesterei. Az 1970-es évek elején a Képzőművészeti Főiskola posztgraduális képzésén is részt vett. 1969-től a Kodály Iskolában tanított. 1975 és 2008 között a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola (2000 óta KEFO Tanítóképző Főiskolai Kar) vizuális tanszékének tanára volt, 1977-től 2000-ig a tanszékvezetői feladatokat is ellátta. A kezdetektől résztvevője a város és a megye képzőművészeti életének, évtizedekig vezette a Fényes Adolf képzőművészeti szakkört. Közel harminc önálló kiállítása volt, számtalan csoportos kiállításon is szerepelt itthon és külföldön. Műveit több hazai és külföldi múzeum és gyűjtemény őrzi.
tovább >>>

NAPRÓL NAPRA

2015 augusztusának ünnepeltjei: ifj. Koffán Károly grafikus- és festőművész; Gyurkó Sándor testnevelő tanár, röplabdaedző; Várhalmi (Weigele) Oszkár karmester, zeneszerző; Kecskeméti Udvar Mihály református lelkész; Kontra Zsolt 273-szoros magyar válogatott kézilabdázó; Ritter Nándor református lelkipásztor; Szokolay Hártó János; Kertész László Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész; Bölcs István tanár, újságíró, filmesztéta és Szalai Györgyi Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész.
tovább >>>

A magyar légierő modern kori történetének első nyílt napja

A Magyar Légierő modern kori történetének első nyílt napját 1990. augusztus 18-án és 19-én tartotta. Bár Kecskemét adott helyet a nyílt napnak, nemcsak a helyi ezred - mely abban az időben MiG-21MF-ekkel repült - mutatkozott be, hanem a teljes Légierő. Az összes, akkor rendszerben álló jelentős típus megtekinthető volt a statikus soron és repülés közben is; a MiG-21-esek, MiG-23-asok, Szu-22-esek és Mi-24-esek mellett ejtőernyősök is szerepeltek. A statikus sort - Magyarországon első alkalommal - amerikai stílusban állították fel, vagyis nem választotta el a nézőket a gépektől semmiféle kordon, amit többen ki is használtak: a szárnyakon ülve például gyerekek nézték a repülőműsort.
tovább >>>

Színésznő a nyugalom szigetén

50 éves Sáfár Mónika színésznő. Budapesten született 1965. augusztus 10-én. 1991-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola prózai tagozatán. Még főiskolai hallgatóként eljátszotta Tolcsvay-Müller: Mária evangéliuma című rockoperájának cím­szerepét, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szegődött. 1993-ban a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, ahol jelenleg vendégként játszik. 2011 és 2014 között közel 100 alkalommal Kecskeméten is fellépett. Többek között A víg özvegy és a Marica grófnő operettekben csodálhatta meg őt a hírös város színházszerető közönsége.
tovább >>>