325 éve, 1695. március 22-én hunyt el Csúzi Cseh Jakab egyházi író, református lelkész, püspök, a magyar gályarabok egyike. Losoncon született 1939-ben. 1656 és 1658 között Kecskeméten a református kollégiumban, majd Sárospatakon tanult. 1661-től, ezúttal már mint tanár, ismét Kecskeméten élt. 1663-tól Heidelbergben, Franekerben, Groningenben és Utrechtben folytatott egyetemi tanulmányokat. 1665-ben teológiai doktorként tért vissza Kecskemétre, és újabb 3 évig volt rektor. 1668-ban Komáromba ment lelkésznek, 1670-től a komáromi egyházmegye esperesévé választották. Hofkirchen Károly várparancsnok 1672. január 27-én a református lelkészeket és tanítókat katonai hatalommal kiűzte Komáromból. Neki is menekülnie kellett. 1674. március 5-én a pozsonyi delegatum judicium (rendkívüli törvényszék) elé idézték, amely az április 4-én kelt verdikt szerint fej- és jószágvesztésre ítélte. Két hónapi fogva tartás után Sárvárra vitték több társával együtt, ahol egy évig volt börtönben. 1675 júniusában Buccariba indították, majd Triesztbe került. A gályarabságra ítélt csapatot kísérő kapitány hajlandó volt néhányukat váltságdíj mellett szabadon bocsátani; ennek beszerzésére Bécsbe küldötte Csúzit, akit a magával hozott összegért Beregszászy Istvánnal együtt szabadon bocsátott.

Az elítélt protestáns lelkészeket eladják gályarabnak
(rézmetszet, 1684)

Csúzi Cseh Jakab 1675 augusztusában Svájcon keresztül tért haza. Az 1681. évi soproni országgyűlésen ő volt a protestáns rendek prédikátora. 1682-ben újból elfoglalta komáromi állását, ahonnan azonban 1683. augusztus 19-én ismét és végleg elűzték. Losoncon talált menedéket, majd Debrecenben, Szőnyben és Pápán szolgált lelkészként. 1693 augusztusában a dunántúli református egyházkerület püspökévé választotta.

Egyházi vonatkozásban számottevő irodalmi munkásságot fejtett ki. Számos munkája jelent meg latin és magyar nyelven, külföldön (Utrecht, Franeker) és itthon (Sárospatak, Debrecen). Nagy jelentőségű a Biblia legkisebb terjedelmű könyvének, Abdiás próféta írásának magyarázata. Érdekes korrajzot mutatnak az 1682-ben jegyzett, a földesúri hatalmat támadó gondolatai: „Sokakat felfuvalkodtat a nemesség, de micsoda az is? Magában semmi nem egyéb, hanem csak haszontalan név. Ugyanis mit különböz a nemes a paraszttul, anyja méhében, születésében és halálában? Egyaránt bűnben fogantatnak és születtetnek nemesek, parasztok... Meghalnak a nemesek is és megholt testek megrothadnak s megbűzhödnek, nem különben mint a parasztoké.”
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kocsis Elemér: A Debreceni Református Kollégium története  *Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai)   

- 255 éve született Mátyási József költő »»  
- 180 éve hunyt el Lakatos Márton bölcsész doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár »»  
- 170 éve született Cserei József piarista tanár »»  
- 80 éve született Sinkó László Kossuth-díjas színész, a Nemzet Művésze »»