Október elseje a zene világnapja. E dátum jeles voltát számunkra még inkább kiemelheti, hogy a XX. századi magyar zene egyik kiváló mesterének, Bárdos Lajosnak születésnapja. 

A 120 éve, 1899. október 1-jén született Bárdos Lajos sokoldalú és sokszínű életművet hagyott örökül. Először - a családi hagyományt követve - a mérnöki tudományok felé indult, de hamarosan felismerte valódi hivatását, a muzsikát. Siklós Albert, majd Kodály Zoltán növendékeként zeneszerzést tanult. Annak a legendás osztálynak volt tagja, amely miatt 1925-ben a konzervatív kritika Kodály egész tanári működését, illetve zeneszerzői iskolájának magyar népzenei szellemiségét megtámadta. Bárdos tehát Ádám Jenőnek, Kerényi Györgynek, Kertész Gyulának, Doráti Antalnak, Seiber Mátyásnak volt "iskolatársa". Közülük nem eggyel vezéralakja lett a magyar kóruskultúra és pedagógia megújításának, a Kodály meghirdette reformok megvalósításának. Bárdos maga legsajátabb területének a vezénylést tartotta, abban tudta legteljesebben magát adni, kifejezni, vagy ahogy ma mondják: megvalósítani. Az egyházi és világi kórusmozgalom szervezésében, irányításában és kiadóként is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Kórusműveivel, zeneszerzői tevékenységének e fő műfajával pedig példátlan népszerűségre tett szert. Zenetudományi munkássága tanári munkájához kapcsolódóan bontakozott ki, s vált a zeneelmélet területén iskolateremtővé. Kecskeméten is több ízben tartott előadást, így például 1978. április 30-án a Kodály Intézet nagytermében találkozhattak vele a hírös város zenetanárai.

Munkásságát 1953-ban Erkel-díjjal ismerték el, egy évvel később érdemes művészi címmel tüntették ki, 1955-ben Kossuth-díjat kapott, 1970-ben kiváló művész lett. Feleségével 11 gyermeket neveltek fel. Bárdos Lajos 1986. november 18-án halt meg Budapesten, emlékét őrzi a róla elnevezett társaság, a hazai kóruskultúra fontos eseménye a nevét őrző zenei hetek.

(Források:  *Ittzés Mihály: Bárdos Lajos centenáriumára  *Kecskeméti Szimfonikus Zenekar  *Dr. Ordasi Péter: A tengely-rendszerű funkciós gondolkodás példái Kodály Zoltán műveiben)