95 éve, 1924. július 6-án nyílt meg a Városi Múzeum és annak első állandó kiállítása. Az 1898-ban alapított intézmény létesítése, gyarapítása Kada Elek polgármester nevéhez fűződik. Kezdetben a Városháza épületében kapott helyet. Anyagát 1923-ban költöztették át a vasútkertben álló, kibővített kaszinóba. 1924. július 6-án nyílt meg a múzeum és az első állandó kiállítás a korabeli politikai élet jó néhány szereplőjének és a szakma jeles képviselőinek jelenlétében. A megnyitó beszédet mondó gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és Czakó Elemér vallás- és közoktatásügyi államtitkár egyaránt felhívták a figyelmet a tudományos kutatások fontossága mellett a múzeum közművelődési funkciójára is. A Royalban rendezett banketten az egyik pohárköszöntőt mondó Szabó Kálmán a múzeumalapító polgármesterre emlékezett és azt kérte, hogy olyan szeretettel látogassák és pártfogolják a múzeumot, amilyen szeretettel annak megalapozásához Kada Elek hozzákezdett.

Szabó Kálmán irányításával a kecskeméti múzeum a két világháború közötti években rangos szakmai műhellyé vált és része volt a város korabeli kulturális életében is. 1926-ban itt rendezték meg a Múzeumok és Könyvtárak Szövetségének kongresszusát, valamint a Magyar Régészeti Társulat és a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlését. A múzeum hőskorának is nevezhető két évtized Szabó Kálmán tudományos tevékenységének kiteljesedését is jelentette. Régészeti tevékenységének legnagyobb eredménye a Kecskemét környéki középkori faluásatásokból előkerült leletanyag közreadása volt, Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei című, 1938-ban megjelent könyve a szakemberek körében ma is gyakran forgatott kiadvány. A Városi Múzeum napjainkban jelentős régészeti, néprajzi, képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét híres szülöttei)

Az elmúlt napok kecskeméti évfordulói: