115 éve, 1904. április 12-én született Rudolf Lóránt jogász, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora. Jogi doktorátust 1928-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett. Ezután joggyakornok volt Kecskeméten és Budapesten. 1937-ben egységes ügyvédi-bírói vizsgát tett. 1938-ban „Értékpapírok, pénzügyletek” tárgykörből egyetemi magántanárrá képesítették. 1938-ban a pécsi törvényszék bírájává nevezték ki. 1944-ben a ráckevei járásbíróság elnöke lett. 1945-ben a budapesti törvényszék elnökévé, 1946 áprilisában a fővárosi ítélőtábla bírájává nevezték ki. 1946-ban a pécsi tudományegyetem a kereskedelmi és váltójog tanárának hívta meg. 1974-ben tanszékvezető egyetemi tanárként (polgári jog) vonult nyugalomba. Közben 1948-49-ben a jogi kar dékáni feladatait is ellátta. Első elnöke volt a Pécsi Akadémiai Bizottság Közgazdasági és Jogi Szakbizottságának. Kereskedelmi és váltójoggal, 1945 után munkajoggal, a tervgazdálkodás és a gazdasági jog kérdéseivel foglalkozott.
(Forrás:  *Magyar Életrajzi Lexikon) 

90 évvel ezelőtt iktatták be kecskeméti plébánosnak Kovács Sándort. „Kecskemét társadalma nagy ünnepet ül” – írta beharangozó cikkében a Kecskeméti Lapok. Az ünnepi szertartáson az énekkar Póta Aladár főkántor vezetésével, zenekari kísérettel, Szent-Gály Gyula c-moll miséjét énekelte. A szentmise után pártállás és osztálykülönbség nélkül sokan köszöntötték az új plébánost. A főispán, a polgármester és a főgondnok üdvözlő szavaira Kovács Sándor így válaszolt: „Óriási felelősség a plébánosi állás egy hatvanezer hívet számláló egyházközségben. Nagy feladatok várnak rám. Viselnünk kell a keresztet, hogy a ma »nagypénteki állapotából« eljuthassunk egyházközségünk húsvéti ünnepéhez. Összefogást, összetartást és megértő szeretetet kérek önöktől.” Kovács Sándor ettől kezdve 1944 tavaszáig, a szombathelyi egyházmegye püspökévé való kinevezéséig áldozatos lélekkel végezte a kecskeméti katolikusok lelki gondozását.