230 éve, 1787. december 27-én született Fördős Dávid református lelkész, egyházi író. A Pápai Református Kollégiumban tanult, később ugyanott tanított. Őcsényben rektor, Gyönkön tanár, majd Kőröshegyen és Nagydorogon református lelkész volt. 1842-ben Kecskeméten jelent meg Halotti búcsúzó versek című munkája, amelyet évtizedeken át használtak temetések alkalmával a dunamelléki és a dunántúli református egyházkerületekben. A híres Rim-Kovács verseit is ő adta ki. A dunamelléki és dunántúli egyházkerületek, a tolnai tractus tanácsbírói, Tolna megye pedig táblabírói címmel tisztelte meg. 1866. november 11-én hunyt el.
(Források:  *Jókai Mór Városi Könyvtár  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

95 éve, 1922. december 27-én Kecskeméten született Bozsó János Munkácsy-díjas festőművész, műgyűjtő, múzeumalapító. Az 1940-es évek második felében kezdett autodidakta módon festészettel foglalkozni. Az ötvenes évek közepére alakította ki festői nyelvezetét, művészetében az érzelmi töltöttséget tartotta az egyik legmeghatározóbb elemnek. Soha nem akart lemondani a festőiségről. Lételeme és jellemzője volt a telített színek, a széles, gyors, szabadon repülő ecsetvonások használata, a fény és árnyék ellentéte. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotójává vált. (tovább olvasom: »»)