2017. május 31.

A kecskeméti művésztelep szervezője, első vezetője

150 éve 1867. május 6-án született Iványi Grünwald Béla festőművész. 1907-ben Kecskeméten telepedett le. Kada Elek polgármester felkérésére részt vett a kecskeméti művésztelep megszervezésében, 1911-től a telep vezetője lett. Itt festette több nagyméretű dekoratív kompozícióját. Első megbízása a Városháza homlokzatának mozaikja, majd 1912-ben a Kaszinó Allegóriák című freskóterve volt. Itteni élményeit számos kecskeméti témájú festményén is megörökítette (Kecskeméti országúton, Kaszinó Kert, Kecskeméti lányok, Cigányváros stb.).
tovább >>>

Hívei vigasztalása közben hunyt el

175 éve, 1842. május 4-én született Kohut Sándor tudós teológus, főrabbi. 1849-ben szüleivel Kecskemétre költöztek, elemi iskoláit már a hírös városban végezte. 14 éves korától Deutsch Henrik, a kecskeméti főelemi tanítója készítette elő a gimnáziumi tanulmányokra. Ezt követően a kecskeméti református főgimnázium tanulója lett, és emellett Fleischmann E H. főrabbi oktatta a Talmudra. 1860-ban Pestre küldték nyelvet tanulni a német állami gimnáziumba, ahol kiváló eredménnyel érettségizett.
tovább >>>

A szabadság tábornoka, aki a hírös városban tanult meg magyarul beszélni

125 éve, 1892. május 17-én hunyt el Klapka György, a szabadságharc tábornoka, az emigrációban a Nemzeti Igazgatóság tagja, emlékiratíró. 1820. április 7-én cseh-morva származású, német anyanyelvű, ízig vérig katona családban született. Miután édesanyját nagyon korán, 4 éves korában elveszítette, tizenegy évesen apja testvére Klapka Frigyes és neje Deák Krisztina vette magához és taníttatta, nevelte Kecskeméten. A hírös városban tanult meg magyarul beszélni, 1832-tól 1834-ig a kecskeméti piarista gimnázium tanulója volt.
tovább >>>

Sokoldalú művész volt, még hangszereket is készített

50 éve, 1967. május 5-én hunyt el Molnár Zoltán festőművész. Az 1930-as években költözött Kecskemétre. Ekkor már szép művészi múlttal bírt: római tanulmányút, a Római Magyar Intézetben Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőnkkel kötött barátság, pesti tárlatokon magas díjakkal kitüntetett alkotásokkal szereplés, majd tanársegédi működés a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula mellett. Ezek után telepedett meg és alkotott a Kecskeméti Művésztelep egyik műtermes villájában. Művészi munkája mellett magán festőiskolát is vezetett, ahol többek között idősebb Szappanos István is a növendéke volt.
tovább >>>

Az egyik legkedveltebb ifjúsági író

Dékány András József Attila-díjas író, újságíró 50 éve, 1967. május 30-án hunyt el. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, különösen tengerész történetei voltak kedveltek. Művei megírásában saját élményei segítették, hiszen ő maga is volt tengerész, de dolgozott műszerészként, ügynökként és asztalosként is. Színpadi műveket, rádiójátékokat, színházi és képzőművészeti kritikákat is írt. 1961-ben József Attila-díjat kapott. Írói pályáját valósággal kettétörte a Rákosi-korszak, mely éppen azokra a negyvenes-ötvenes éveire esett, amelyek a regényíróknál a legtermékenyebbek, a legeredményesebbek szoktak lenni.
tovább >>>

NAPRÓL NAPRA

2017 májusának ünnepeltjei: Sikari Kovács Béla építészmérnök; Vállaji Sipos Pál református lelkész, helyettes püspök; Kolozsvári Grandpierre Emil József Attila- és Kossuth-díjas író, műfordító; Muraközy Gyula református lelkész, író, műfordító, szerkesztő; Lipóczy György költő, író; Venetianer Lajos főrabbi, történész, tanár; Fodor Zsóka színművésznő és Máthé Sándor gazdasági szaktanár.
tovább >>>

VALLOMÁSOK: Sárkány Tibor nyug. evangélikus esperes

90 éves Sárkány Tibor nyugalmazott evangélikus esperes. Kecskeméten született 1927. május 12-én. Iskoláit szülővárosában végezte, a négy elemit a Hosszú utcai iskolában járta ki, majd 1937-től a református gimnáziumban tanult. Érettségi után építészmérnöknek készült, két évig a Műegyetem hallgatója volt. Ekkor döntött úgy, hogy tanulmányait inkább az Evangélikus Hittudományi Akadémián folytatja. Lelkésszé avatása után, 1953-tól Pécsett és Budapesten segédlelkészként szolgált. 1959-től Nagybörzsönyben, 1964-től Hartán, 1985-től Miskolcon volt gyülekezeti lelkész.
tovább >>>

VALLOMÁSOK: id. Tóth Viktor gépészmérnök, okleveles gazdasági mérnök, sportvezető

85 éves id. Tóth Viktor gyémántdiplomás gépészmérnök, okleveles gazdasági mérnök, sportvezető. 1972 óta él a hírös városban. Főtechnológusként a SZIM Kecskeméti Gyárában a közúti járműfékrendszerek és a golyósorsók gyártásának magyarországi bevezetését irányította. 1980-tól a Nagykőrösi Gépgyártó és Javító Szövetkezetnél műszaki vezetői beosztásban az élelmiszer-ipari gépek fejlesztéséért volt felelős, míg 1984-től nyugdíjazásáig, 1992-ig a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár műszaki igazgatója volt. Életének a kosárlabda 75 éve elmaradhatatlan része. Játékosként 35 éves koráig volt aktív, játszott az NB I-ben is, igazi sikereit azonban sportvezetőként érte el.
tovább >>>