NAPRÓL NAPRA2017. május 1-31.

május 9.

125 éve, 1892. május 9-én hunyt el Vállaji Sipos Pál református lelkész, helyettes püspök. 1823 márciusában Kecskeméten született. Alsó és felsőfokú tanulmányait szülővárosában, a református gimnáziumban végezte. Itt lett tanár 1847-ben. A magyar érzelmű ifjú az 1848-as szabadságharc kitörésekor lelkesítő szónoklataival buzdította az ifjúságot. Kecskeméten ekkor írta Nemzeti dalát, melyet az egész városban énekeltek. Kossuth felhívása a magyar ifjakat  zászló alá szólította. Vállaji Sipos Pál önkéntes nemzetőrként, majd honvéd gyalogos katonaként és végül huszárként végigharcolta a szabadságharcot. Károlyi István huszárezredében részt vett az isaszegi és a turai ütközetekben is, ahol majdnem életét is adta a honért. Súlyos  sérüléseket szenvedett: 17 orosz szuronydöfés nyomait kezelték testén. Halálát is végül ezek a sebek okozták. Érdemeiért hadnagyi kitüntetésben részesült, gróf Ráday Pál őrnagy személyesen adta át Sipos Pálnak a hadnagyi kinevezést.

május 11.

„Munkáimban arra törekedtem, hogy a tízesztendős gyerek ugyanúgy találhasson valami tartalmat bennük, mint a százesztendős aggastyán és persze valamennyi közbeeső évjárat” – vallotta a 25 évvel ezelőtt, 1992. május 11-én elhunyt Kolozsvári Grandpierre Emil.

A Nyugat harmadik nemzedékének egyik legjellegzetesebb tagja, a József Attila- és Kossuth-díjas író, műfordító és kritikus járt Kecskeméten is, közel 50 évvel ezelőtt, 1968 januárjában, a Mai magyar írók arcképcsarnoka sorozatban munkásságával az irodalmi szabadegyetem hallgatói ismerkedhettek meg. Írásait közölte a Petőfi Népe, és 1999-ben a Forrás folyóirat is megemlékezett róla. Párbaj az árnyékkal című vígjátékát a Gyulai Várszínház nagy sikerrel játszotta. Az 1983-as előadásban  Körtvélyessy Zsolt is fellépett, a színikritika elismerően szólt róla:  „Gyakrabban kellene őt vígjátéki szerepkörben látnunk” – méltatta Ézsiás Erzsébet. A kecskeméti Katona József Színház jelenlegi társulatának tagja szívesen emlékszik vissza a több mint három évtizeddel ezelőtti produkcióra:  „Sokszereplős, jól játszható darab volt. Nagyszerű kollégáimmal, többek között Őze Lajossal, Pataky Lászlóval, Gáspár Tiborral és Igó Évivel örömmel játszottunk benne. A Kohán-múzeum udvara kiváló helyszínnek bizonyult, és valóban szép sikert arattunk.”

május 13.

125 éve, 1892. május 13-án Budapesten született Muraközy Gyula református lelkész, író, műfordító, szerkesztő. Tanulmányait szülővárosa református gimnáziumában, majd a református teológiai akadémián és a franciaországi Montauban végezte. Törökországi és nyugat-európai tanulmányútja után a fővárosban, a Kálvin téren volt segédlelkész. 1918 májusában a Kecskeméti Református Egyházközség lelkipásztorának választották. Itteni működése közben huzamosabb időt töltött külföldön: 1919-ben Svájcban, 1923-ban és 1928-ban az Egyesült Államokban. Tagja volt Kecskemét törvényhatósági bizottságának és elnöke a főgimnáziumi igazgatótanácsnak. Jelentős része volt a helyi Protestáns Egyesület munkájában. 1932-től élete végéig - rövid megszakítással - a Budapest–Kálvin téri Református Egyházközség lelkipásztora volt. A Dunamelléki Református Egyházkerület 1936-ban tanácsbírónak, 1946-ban lelkészi főjegyzőnek választotta. A Református Élet című hetilap szerkesztője volt 1934-tól 1944-ig. A lelkészi szolgálata mellett számos verset is írt, amelyek közül Kálvin című verse „lényeglátó" tömörségről és komoly emberismeretről tesz tanúságot. 1961. augusztus 31-én hunyt el.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *reformatus.hu)

május 14.

175 éve, 1842. május 14-én Kecskeméten született Lipóczy György költő, író. Szülővárosa piarista gimnáziumában tanult, rövid ideig a rend novíciusa volt. 1864-től pesti joghallgató, majd fővárosi tisztviselő, bírósági végrehajtó, később magántisztviselő lett. Versei, tárcái, cikkei, fordításai jelentek meg budapesti lapokban. Egy kecskeméti látogatása során a Katona-házban megtalálta, s 1869-ben a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban kiadta Bárány Boldizsárnak a Bánk bánról készített Rostáját.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

május 19.

„Magyar zsidónak” nevezte önmagát, hiszen ő már magyarul tanult meg beszélni, a magyar volt az anyanyelve.

Venetianer Lajos főrabbi, történész, tanár 150 éve, 1867. május 19-én Kecskeméten született. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte meg. A gimnáziumot a piaristáknál végezte, míg rabbinikus ismeretekre édesapja és Fischmann Simon kecskeméti főrabbi tanította.

1881-től a Rabbiképző Intézet diákja lett, 1890-ben bölcsészdoktorrá, 1892-ben rabbivá avatták. Ezt követően dr. Löw Immanuel szegedi rabbi mellett működött, majd Csurgón, Lúgoson, illetve Újpesten volt főrabbi. Élete folyamán tanított az Országos Rabbiképzőben, valamint nagyon sokat és változatos témákban publikált, 19 könyv és 143 értekezés dicséri felkészültségét. Halálának évében, 1922-ben látott napvilágot főműve, A magyar zsidóság története, amely azóta is fontos forrásmunkának számít.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *magyar Életrajzi Lexikon)

május 22.

75 éves Sikari Kovács Béla építészmérnök, a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete elnöke. Kecskeméten született 1942. május 22-én. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte, 1960-ban a Katona József Gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú diplomáit Budapesten, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, illetve a Műegyetem Közlekedésmérnöki Kara gazdasági mérnök szakán szerezte. 1967-től annak megszűntéig a Duna-Tisza Közi Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott, gyakornokként kezdett, azután a ranglétrát végigjárva 1976-tól főépítésvezetőként irányította a DUTÉP építési munkálatait. 1990-től nyugdíjba vonulásáig, 2007-ig a GEN-ÉP Kft. főmérnöke volt.

Szakmai munkáját számos elismeréssel jutalmazták: Építőipar Kiváló Dolgozója (1976), Kiváló Dolgozó (1977, 1981, 1983, 1984), Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Munkáért kitüntetés (1983), Honvédelmi Érdemérem (1988). Ősei a kecskeméti Nagytemplom és a Barátok temploma felújításához jelentős anyagi támogatást adtak – nevüket mindkét templomban emléktábla őrzi –, a város iránti elkötelezettséget, szeretetet ő is örökölte, évtizedek óta a közélet aktív résztvevője. 1985 és 1990 között a Kecskeméti Vízmű SC vízilabda-szakosztályának vezetője volt. 1990 óta a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete tagja, 2002 óta a civil szervezet elnöke. 1998 és 2002 között a KELE színeiben önkormányzati képviselőként segítette a város fejlődését, 1998 és 2006 között a Városrendezési Bizottság munkájában is részt vett.

 
május 28.

75 éves Fodor Zsóka színművésznő. 1942. május 28-án Budapesten született. Már gyermekkorában nagyon szerette a verseket: megnyerte a nagy-budapesti szavalóversenyt. Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt egy évig, ezt követően felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Szinetár Miklós osztályában végzett. "Hogy honnan örököltem a színészi vénát? Mindenképpen anyámtól, hiszen ő az életben is úgy élt és beszélt, mint egy színésznő"

Fodor Zsóka
(Fotó: Nagy Norbert)

május 29.

125 éve, 1892. május 29-én hunyt el Máthé Sándor gazdasági szaktanár. 1842-ben Erdélyben, a Nyárád menti Siketfalván született. Szüleit korán elvesztette, ezért iskoláit elsősorban magánúton végezte. Az 1860-as években szülőföldjén gazdatiszt volt, majd 1867 őszétől tanulmányait a keszthelyi felsőbb gazdasági intézetben fejezte be. 1870-ben és 1872-ben minisztériumi ösztöndíjjal Svájcban és Németországban járt. 1872 őszén kinevezték a kecskeméti gazdasági szakosztállyal egybekapcsolt felső népiskola igazgatójává. Cikkei az iskola értesítőiben és a Kecskeméti Lapokban jelentek meg. Többek között az általa vezetett intézmény történetét is összegezte.
(Források:  *Gazdasági felső népiskola értesítője, 1893  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1893)