Hívei vigasztalása közben hunyt el175

175 éve, 1842. május 4-én született Kohut Sándor tudós teológus, főrabbi. 1849-ben szüleivel Kecskemétre költöztek, elemi iskoláit már a hírös városban végezte. 14 éves korától Deutsch Henrik, a kecskeméti főelemi tanítója készítette elő a gimnáziumi tanulmányokra. Ezt követően a kecskeméti református főgimnáum tanulója lett, és emellett Fleischmann E H. főrabbi oktatta a Talmudra.

1860-ban Pestre küldték nyelvet tanulni a német állami gimnáziumba, ahol kiváló eredménnyel érettségizett. Az ifjú tudósjelölt a boroszlói rabbi szemináriumban képezte tovább magát minden elképzelést felülmúló szorgalommal, tehetséggel, de nehéz anyagi körülmények között. Egyszerre tíz keleti nyelv elsajátításával és a teológiai, bölcseleti tárgyak tanulásával foglalkozott. 1865-ben szerezte meg a bölcsészdoktori oklevelet Lipcsében, a rabbi képesítést pedig 1867-ben. 1866-ban a Deutsche Ungar Hindische Gesellschaft tagjává választotta.

“Oberrabbiner Dr. Alexander Kohut”
pécsi búcsúbeszédének címlapja

Kohut Sándort 1874-ben Pécsett választották meg rabbinak. 1880-tól Nagyváradon lett főrabbi, majd elfogadva a New Yorki Ahavasz Cheszed hitközség meghívását az USA-ba települt, és fő műve, az Aruch complementum kiadásán dolgozott. Több nyelven prédikált, számos cikke, könyve jelent meg magyar, német és angol nyelven. Kiadta a 11. századi Nátán bas jehiél talmudi szótárát, megírta a zsidók történetét a Biblia befejezésétől saját koráig. Kezdeményezésére alapították meg a Jewish Theological Seminaryt, amelynek tanára és igazgatója volt haláláig.

A kiváló tudós rabbi 1894. május 25-én a szószéken halt meg: amikor Kossuth Lajos halálhíre elérkezett hozzá, felkelt a betegágyából és a zsinagógába ment híveinek vigaszt nyújtani.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Lakat Erika: Zsidó Kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében  *Sófár - a zsidó médiaportál)