60 éves Merász József gépészmérnök, Kecskemét korábbi polgármestere. Kecskeméten született 1955. szeptember 16-án.

1962-től a Béke Téri Általános Iskolában, 1970-től a Katona József Gimnázium matematika-fizika tagozatán tanult. Tanulmányait 1974-től a Magdeburgi Műszaki Egyetem építő- és anyagmozgató gépek tervezői szakán folytatta, ahol 1978-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. Ezt követően több kecskeméti cégnél dolgozott – Mezőgép, Magyar-Szovjet Barátság Tsz, Gépelektro Gmk.

1990-ben, a megválasztása után néhány nappal lemondó Bányai Endre utódjául őt választotta meg a képviselő-testület, így négy évig polgármesterként szolgálta a hírös várost.

Erzsébet királynővel 1993 májusában, Kecskeméten

1994 óta előbb a HILTI munkatársa volt, majd immár több mint egy évtizede családi vállalkozásban dolgozik.

szeptember 21.

60 éves Szirtes Ági Kossuth-díjas színésznő. 1955. szeptember 21-én Budapesten született.

Életét az első pillanattól végigkísérte a színház, hiszen édesapja, Szirtes Ádám Kossuth-díjas színész, keresztapja a tragikus sorsú színészlegenda, Soós Imre volt. Kislányként nagyon zavarta, hogy apja a filmvásznon szinte állandóan rongyokat hordott, Szirtes ezért a Háry János forgatásakor huszáregyenruhában, csákóval a fején, karddal az oldalán felszállt a buszra, és hazament megmutatni magát.

Szirtes Ági
(Fotó: Kollányi Péter - MTI)

Szirtes Ági 1978-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Először Kecskemétre szerződött, majd a Nemzeti Színházban játszott. 1982-ben alapító tagként csatlakozott a budapesti Katona József Színházhoz. A teátrum legnagyobb szériát elérő színműveiben (Csehov: Három nővér, Ivanov) és a színház történetének legjátszottabb darabjában, Egressy Zoltán 1998-ban műsorra tűzött Portugáljában is szerepelt. Werner Schwab Elnöknők című művében - másik két kiváló színésznő, Csákányi Eszter és Pogány Judit társaságában - csaknem két évtizede csillogtatja meg tehetségét. Tersánszky Józsi Jenő-Grecsó Krisztián Cigányok című drámájában Harkocsánynét alakítja átütő erővel. A Szép napok című Beckett monodrámában előbb derékig, majd nyakig homokba ásva uralja a színpadot alakításával. Legutóbbi szerepét Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámájában kapta az elmúlt színházi évad végén.


Szirtes Ági hihetetlen megjelenítő erővel, hitelesen formál meg karakterszerepeket, egyaránt kiváló drámai és komikusi szerepben. Gyakran kelt életre nehéz sorsú asszonyokat, nyers, harsány figurákat. Bár a színházi és a filmes szerepeket egyaránt szereti, véleménye szerint a kettőt nehéz összehasonlítani. Előbbiben az alapos próbafolyamatot, utóbbiban a spontaneitást kedveli.

Számos filmben (Egy erkölcsös éjszaka, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Falfúró, Roncsfilm, Portugál, Hippolyt, Magyar szépség, Szezon, Az ajtó, Márió, a varázsló, Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van!) és tévéfilmben (A Csillagszemű, Régimódi történet, A nyugalom, Égi madár) szerepelt. Egyik kedvenc filmes munkája a Tarr Béla rendezésében Georges Simenon bűnügyi regényéből Krasznahorkai László forgatókönyve alapján forgatott A londoni férfi című alkotás.


A színház és film mellett hangja szinkronszerepekből is ismerős, ő adja a hangját Pedro Almodóvar egyik kedvenc színésznőjének, Carmen Maurának, és a Maffiózók amerikai tévéfilmsorozat gengszterfelesége is az ő hangján szólalt meg.

Szirtes Ági művészete elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1988), az érdemes művész címet (2000). 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki "klasszikus és kortárs művekben nyújtott átütő erejű alakításaiért, különösen a társadalom perifériájára szorult emberek hiteles megformálásáért". 2011-ben Budapest díszpolgára lett. Színházi és filmes szerepeiért számos fesztiváldíjjal ismerték el: 1993-ban a filmszemle díját, 1999-ben a színházi találkozó legjobb női alakítás díját, 2000-ben a legjobb mellékszereplő díját kapta, elnyerte a színikritikusok (1999) és a filmkritikusok díját (2001, 2009).

Édesapja, Szirtes Ádám írásaiból könyvet adott közre Életünk, életem! címmel (1997). A családi hagyomány folytatódik: a színésznő lánya, Pálmai Anna szintén a Katona József Színház tagja, több alkalommal is együtt játszottak. A jelenleg is repertoáron lévő darabok közül a Cigányok című drámában játszanak anya-lánya szerepet. A közeljövőben is közös bemutatójuk lesz, október elején ismét együtt lépnek a színpadra.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)

szeptember 22.

„Amíg van kihívás, addig érdemes élni” - a 2010 őszén készített, Rozsnyay Simont 70. születésnapján köszöntő összeállításunk itt olvasható: »»

szeptember 24.

1907-ben Kecskeméten telepedett le. Kada Elek polgármester felkérésére részt vett a kecskeméti művésztelep megszervezésében, 1911-től a telep vezetője lett. Itt festette több nagyméretű dekoratív kompozícióját. Első megbízása a Városháza homlokzatának mozaikja, majd 1912-ben a Kaszinó Allegóriák című freskóterve volt. Itteni élményeit számos kecskeméti témájú festményén is megörökítette (Kecskeméti országúton, Kaszinó Kert, Kecskeméti lányok, Cigányváros, … stb.).

Iványi Grünwald Béla: Kaszinó kert

A Kaszinó Kertet ábrázoló olajfestmény jól illeszkedik Iványi Grünwald Béla Kecskeméten készült műveinek sorába. A kép festői megoldásai, a látványelemek stilizálásának módja, a szinte keveretlen színek letétele, a színes kontúrok, a vonalak és a színfoltok sajátos aránya, valamint a kartonpapír alapozás nélküli, nyers színének meghagyása és szerepe az összhatásban, mind jellemző az 1911 és 1914 körüli munkáin.

szeptember 26.

25 éves Bertus Lajos labdarúgó, bal oldali támadó középpályás és csatár. 1990. szeptember 26-án Kecskeméten született. Ízig-vérig sportember édesapja már fiatalon megfertőzte a foci szeretetével, egész kicsi gyermekkora óta a labdarúgás tölti be életét. „Már óvodás koromban bejártam Kecskemétre focizni. Apa hordott be nagycsoportosként. Majd amikor már ötödikes lettem, önállóan utaztam busszal a heti három-négy edzésre."

2008-ban az U 21-es magyar futsal válogatott tagja volt, míg 2009-ben a KTE saját nevelésű játékosaként három éves profi szerződést kapott. 2013-ban a Puskás Akadémiához igazolt, 2014 nyara óta az MVM-Paks játékosa. Eddigi több mint száz NB I-es mérkőzésén kilenc gólt szerzett. Tomislav Sivić, korábbi edzője így nyilatkozott róla az első végigjátszott mérkőzése után: „...számomra a legnagyobb győzelem Bertus Lajos játéka: 18 éves létére fantasztikusan futballozott.”

(Források:  *kesport.hu  *Szabó György Róbert:  ifj. Bertus Lajos)

szeptember 27.

50 éves Magyar Attila színművész, rendező. 1965. szeptember 27-én született. A Színművészeti Főiskolán diplomáját 1991-ben szerezte. Ezt követően a Vígszínházban, 1993-tól a Kaposvári Csiky Gergely Színházban, 1996-ban a Játékszínben, 1997-től az Új színházban játszott. 1999 óta szabadúszó. A 2000-es évek elején Kecskeméten, a Katona József Színházban is számos darabban föllépett. Sikert aratott többek között Ionesco Kopasz énekesnőjében, Bulgakov Álszentek összeesküvésében, Gogol Háztűznézőjében és Shakespeare Sok hűhó semmiért romantikus komédiájában. 2010 után néhány évig a Budaörsi Játékszín művészeti vezetője volt. Díjai, elismerései: Erzsébet–díj (Spéter Erzsébet által alapított művészeti díj, 1993), Arlecchino díj - a legjobb férfi alakítás (Vidor Fesztivál, 2002), Pepita-díj ezüst fokozata (2013).

szeptember 28.

25 éve, 1990. szeptember 28-án Baghy Gyulát méltató írást közölt a Kecskeméti Lapok. A Szabó Tamás által jegyzett cikk, melynek címe Aki először játszotta a városból a Bánk bán címszerepét volt, a Kecskeméten számos kiváló őssel rendelkező színművész teljes életútját ismertette.

A szerző többek között kiemelte, hogy "Különösen nevezetes volt az 1893. november 11-ei előadás nemcsak Baghy Gyula, de Kecskemét város kulturális életére nézve is." Ekkor ugyanis ünnepi megemlékezést tartottak Katona József születésének 101. évfordulója alkalmából. "A színtársulatnál már hosszú évekre visszamenően hagyomány volt, hogy ezen a jeles napon a Bánk bán került színre. Ezúttal az aktualitás különös értékét az adta, hogy »a Bánk bán czímszerepét most először játszotta kecskeméti ember, mégpedig Bagi Gyula úr személyében«. Az előadást már ez a tény önmagában is emlékezetessé tette, ami azonban a derék kecskeméti polgárok és Baghy Gyula színművész úr örömét csak tovább fokozta, hogy ennek az előadásnak a színlapja az új városháza alapkövének elhelyezése során belekerült abba a bádogszelencébe, amely a város legnevezetesebb okmányait tartalmazza."

(Forrás:  *Kecskeméti Lapok, 1990)