Ma történt

95 éve, 1925. március 7-én született Velenczey István színész, rendező, szinkronszínész. Esztergomban, a ferences rendi Szent Antal Gimnáziumban érettségizett 1943-ban. Onnan a színiakadémiára ment. Még színiiskolásként első szerepe a Nemzeti Színházban - 1946. március 26-án - Szvisztunov rendőr volt A revizorban. A főiskola elvégzése után a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, karakterszínész besorolással. 1948-ban Lendvay Ferenc, az igazgató maga mellé vette társrendezőnek a Fiúk, lányok, kutyák vígjátékban. A Különös házasságot már ellenőrzés nélkül állította színre. Később visszakerült a Nemzeti Színházba. Az angolos megjelenésű és humorú Velenczey nemigen jutott nagyobb szerephez, de Major Tamás színigazgató szerepet osztott rá: 1951-ben a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója lett. A hírös város teátrumának élén két évadot töltött, közben a színpadon is láthatta őt a nagyérdemű. Többek között Goldoni A hazug című komédiájában Leliót játszotta nagy sikerrel. A színház ezzel szerepelt a fővárosban a Vidéki Színházi Héten.

1952-től filmezett is, és igen sok szerepet játszott a Magyar Televízió produkcióiban is. 1953 őszétől egy évadot ismét a Nemzeti Színházban játszott (Simon bán a Bánk bánban, Malinka a Noszthy fiú esetében), majd 1954-től hármat a szolnoki Szigligeti Színházban. 1957-től tíz évig a József Attila Színházban lépett színpadra. Ezután tizenhat esztendeig a Nemzeti Színház művésze volt. 1983 után a Józsefvárosi Színházhoz, majd a Népszínházhoz szerződött. Pályafutása során vígjátéki főszerepeket, drámai szerepeket egyaránt mély jellemszínészi eszközökkel játszott. Nagyon jó humorérzékű, kulturált játékstílusú színész volt.

Bár több évtizedes pályafutása során számos színházi szerepben mutatta meg tehetségét a közönségnek, Velenczey István sokak számára magyar hangként vált közismertté. Mély, veretes orgánuma humánus, szeretetteljes, ugyanakkor erélyes színművészi karakterrel párosult. Prozódiájának, retorikájának zeneisége, barátságos dallamvilága számtalan filmrajongó, televízió- és mozinéző szívébe lopta be magát. A Kórház a város szélén című tévéfilmsorozatban Štrosmajer doktor (azaz Miloš Kopecký), a Keresztapában Richard Conte magyar hangja volt, de Walter Matthau magyar szinkronjaként is emlékezeteset alakított. Munkásságát 1984-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el.

Velenczey István életének 82. évében 2006. április 19-én hunyt el. Pályatársa, Pathó István így emlékezett meg róla. "Amikor először fényképet készített Velenczey bácsi rólam mátészalkai műtermében, mindössze hat hónapos voltam. Pista fia 10 éves. Amikor érettségiző diákként ismét fotózott a műtermében, belépett egy magas fiatalember rövid tiroli nadrágban, ingben. Bemutatkozott és kedvesen elbeszélgetett velem. Akkor tudtam meg, hogy ő a kecskeméti Katona József Színház igazgatója. Színész. Magam is e szép pályára készültem, de hogy egy színházigazgató így nézzen ki, rövidnadrágban, hózentrágerrel ?! - elképzelni nem tudtam. 1952-őt írtunk akkoriban."

(Források:  *Katona József Könyvtár  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Pathó István emlékképei: Velenczey István)

TÁMOGATÓINK