200 éve, 1819. október 26-án Kecskeméten született Horváth Döme jogász, író, műfordító.

Középiskolai tanulmányait a hírös város kegyesrendi gimnáziumában végezte. Szüleit korán elvesztette, ettől kezdve taníttatásáról bátyja gondoskodott. A jogot a pesti egyetemen, majd a pozsonyi akadémián hallgatta. 1841-ben felesküdött ügyvédnek. A joggyakorlatot szülővárosában, Kecskeméten folytatta. 1842-től 1848-ig a város tisztiügyésze és tanácsnoka volt. 1848-49-ben beállt nemzetőrnek, majd népfelkelési biztos lett. Ezért a szabadságharc leverése után javait zár alá, őt magát rendőrségi megfigyelés alá helyezték. Ügye a haditörvényszék elé került, jóakarói segítségével menekült meg a büntetéstől, az ügyvédi tevékenységtől azonban eltiltották. Ettől kezdve a gazdálkodásnak és az irodalomnak élt. Az '50-es években megindította az Alföldi színműtárt, majd az Újabb színműtárt, amelyekben saját műveit, műfordításait és kortársai írásait adta közre.

Horváth Döme egyik legnagyobb érdeme a helyi Katona-kultusz megalapozása és fenntartása. 1856-ban és 1860-ban Katona József Bánk bánját adta ki a drámaíró életrajzával. A befolyt jövedelmet Katona síremlékének és szobrának felállítására ajánlotta fel. Nemes elképzelése 1861-ben valósult meg. Nemcsak szépirodalmi művek kiadását vállalta, hanem történeti, társadalmi, gazdasági tárgyú írásokat műfordításokat is megjelentetett. Közreműködésével jött létre az alföldi városban az 1860-70-es években a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület és a Kecskeméti Gazdasági Egyesület.

Neve országosan is ismertté vált. 1861-ben mint felirati párti került a parlamentbe Kecskemét képviselőjeként. Az országgyűlés alatt Pest vármegye megválasztotta másodfőügyésszé, 1867-ben első főügyésszé. 1865-ben, 1869-ben és 1872-ben ismét országgyűlési képviselő lett. Mindvégig Deák Ferenc tántoríthatatlan híve volt. Ügy-buzgalmával és tárgyszerű felszólalásaival tűnt ki.