40 éve, 1979. augusztus 18-án hunyt el Gál Sándor festő, grafikus, rajzpedagógus. Hódmezővásárhelyen született 1898. június 23-án. 1918 és 1921 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1921-től 1923-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola tanulója volt. Mesterei Révész Imre, Csók István, valamint Edvi Illés Aladár voltak. A festészeti, rajztanári diploma megszerzése után ötvös- és kerámiatanulmányokat folytatott. 1927-től nyugdíjazásáig Kunszentmiklóson tanított. 1955 és 1961 között Bács-Kiskun megyei rajzszakfelügyelő volt. Rajztanárként, szakkörvezetőként mindig a legszélesebb technikai adottságokkal és gazdag anyagválasztékkal ismertette meg a növendékeit, de tanította a festészeti és grafikai technikákat, valamint a zománcozás vagy a kerámiakészítés különféle eljárásait is. Rajzszertárában - az oktatást segítendő - jelentős felső-kiskunsági népművészeti gyűjteményt hozott létre. Tanítványai közül többen választották hivatásul (például Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész) a művészetet. Festészetét élményvilágának és feldolgozott motívumainak az alföldi festészettel, a vásárhelyi iskolával való rokonsága határozta meg. A rajztanítás metodikájáról jelentek meg cikkei (Rajztanítás), tárlat- és könyvismertetőket is rendszeresen publikált. Festményeit Kecskeméten is több alkalommal kiállították. Így például 1971-ben és 1974-ben részt vett a Kecskeméti Téli Tárlaton. 75. éves jubileumi tárlata is Kecskeméten volt.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Kortárs Magyar Művészeti Lexikon)