140 éve, 1879. augusztus 2-án hunyt el Losonczy László költő, tanár. 1812. május 25-én Kecskeméten született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a debreceni kollégiumban tanult teológiát és jogot. Előbb Debrecenben, később Érszalacson, 1844-től pedig Gyönkön tanított. 1849-től a kecskeméti, 1853-tól 1870-ig a nagykőrösi református gimnázium tanára volt. Élete utolsó éveiben búskomorságba süllyedt. Kecskeméten és Pesten ápolták, majd Cegléden élő fia viselte gondját. Az Irgalmasok Kórházában halt meg 1879 augusztusában. Nekrológjában a Vasárnapi Újság így írt róla: „Losonczy Lászlót egész csendben temették el a héten a budai sirkertbe, s a lapokkal csak akkor tudatták az öreg költő halált, mikor már koszorut sem lehetett tenni koporsójára, mely egy zaklatott életnek nyujt pihenőt. Losonczy László egyik kedveltebb és nagy termékenységű népies költőnk volt. Természetes kedélylyel dalolt, és több dala el is van terjedve a nép közt. Egy időben szerették szavalni is hazafias irányu költeményeit. Különben nem csak műveit ismerték, hanem a költő személyesen is országszerte ismerős volt, mert sokfelé megfordult, szivesen fölkeresve távol lakó ismerősöket és ujabb barátságokat kötve. [...] Zavart lelki állapotában is mindig költeményeket írt, s keserítette, hogy azokat nem adják ki. Általában az volt rögeszméje, hogy mindenütt mellőzik és nem részesül a megillető elismerésben. Most már nem háborgatja többé a dicsvágy!”

Losonczy László első költeménye Katona József sírján címmel a Regélő Pesti Divatlapban jelent meg 1843-ban, majd számos lap, folyóirat, évkönyv közölte verseit. Költészetén Csokonai, Petőfi, Vörösmarty hatása érezhető. Nyomorúság című verse szájhagyomány útján is terjedt. Költeményeinek első kötetét, 1853-ban, a másodikat 1857-ban adta ki. Írt színműveket is: Követség címmel vígjátékát 1847 tavaszán, Gyönkön Tóth János társulata vitte színpadra; az Áljurátus és a Legatus című műveit 1848 februárjában Egressy Gáborhoz küldte, de az akkori zavaros körülmények közt elvesztek. Dalok és szavalmányok című kötete 1878-ban, Nagykőrösön, míg a Kesergő lant, gyászköltemények, bucsúztatók, halotti énekek és sirversek című összeállítása halálának évében, Kecskeméten jelent meg.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1894  *Orosz László: 175 éve született Losonczy László  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái  *Vasárnapi Újság, 1879  *Váry István: Emlékezzünk régiekről)