115 éve, 1903. november 3-án a Lipót-rend nagykeresztjével tüntették ki Darányi Ignácot. A kecskeméti eredetű, református vallású, köznemesi családból származó Darányi Ignác Pesten született. Középiskolai tanulmányait a budai Királyi Egyetemi Főgimnáziumban végezte. 1867. július 31-én érettségizett, majd a Pesti Egyetem orvosi, 1868-tól pedig a jog- és államtudományi karát látogatta. 1872-ben jogtudori, 1873-ban ügyvédi vizsgát tett és 1874-től köz- és váltóügyvéd lett. Ezután nem sokkal apjával közösen ügyvédi irodát nyitott, melyet apja 1877-ben bekövetkezett halála után 1892-ig egyedül vezetett.

1881 és 1905 között Budapest II. kerülete országgyűlési képviselőjének választotta a Szabadelvű Párt programjával. 1905 és 1910 között a tapolcai kerület ellenzéki, 1910 és 1927 között ugyanazon kerületben a független, pártonkívüli 67-es programmal került be a Parlamentbe. 1893-tól a Szabadelvű Párt alelnöke, 1895-ben a képviselőház alelnöke volt. 1895. november 2-től 1903. november 3-áig és 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig földművelésügyi miniszter posztot töltötte be.

1911-ben a Magyar Gazdaszövetség kecskeméti nagygyűlésén nagyhatású beszédet mondott. A nagybirtokos érdekek képviselőjeként szorgalmazta és törvényhozásilag is előmozdította a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás belterjessé tételét. Előmozdította a Mezőgazdasági Múzeum és az Ampelológiai Intézet létesítését, a Földtani Intézet új palotájának felépítését.
(Forrás:  *Magyar Életrajzi Lexikon)