Ma történt

125 éve, 1893. június 11-én Kecskeméten született Kovács Sándor római katolikus plébános, megyéspüspök. Nagy formátumú egyéniség volt. A tekintélyes megjelenés mellett a józan észjárás, erkölcsi emelkedettség, egyszerű jóság és egy életre szóló elhivatottság ötvözete jellemezte. Már megjelenésében volt valami fejedelmi: öblös hangja, mely jókedvében provinciálisan „ő”-ző kecskeméti tájszólásba csapott át.

Ősi kecskeméti családból származott. Hivatástudata, hála családja mélyen vallásos voltának, korán jelentkezett. Középiskoláit szülővárosában, a piarista gimnáziumban, a teológiát pedig a váci szemináriumban végezte. Egy ideig „kisegítő káplán”, a nép nyelvén „száraz káplán” volt szubdiakónusként Kecskeméten. 1915-ben szentelték pappá. Ezt követően tanulmányai folytatása végett elöljárói a bécsi Augustineumba küldték. Ferenc József halála után gróf Csáky Kálmán püspök hazarendelte Vácra, és maga mellé vette másodtitkárnak, majd később első titkárává nevezte ki. Áldozatos munkájáért rövidesen pápai káplán címet kapott.

1928-ban szülővárosa, Kecskemét plébánosának választotta. Tisztségébe 1929. október 14-én Hanauer István megyéspüspök iktatta be. Az ünnepi szertartáson az énekkar Póta Aladár főkántor vezetésével, zenekari kísérettel, Szent-Gály Gyula c-moll miséjét énekelte. A szentmise után pártállás és osztálykülönbség nélkül sokan köszöntötték az új plébánost. A főispán, a polgármester és a főgondnok üdvözlő szavaira Kovács Sándor így válaszolt: „Meghatottság fog el, amikor hivatalosan is elfoglalom állásomat. Kérem önöket, hogy támogassanak munkámban. A neveléssel nemcsak egyházam, városom, hanem Csonka-Magyarország felépítésén is fáradozom. […] Óriási felelősség a plébánosi állás egy hatvanezer hívet számláló egyházközségben. Nagy feladatok várnak rám. Viselnünk kell a keresztet, hogy a ma »nagypénteki állapotából« eljuthassunk egyházközségünk húsvéti ünnepéhez. Összefogást, összetartást és megértő szeretett kérek önöktől. […] Az egyházközségünket virágoztassuk fel. Legyen az egy hegyre helyezett világosság. Ezért élek és halok itt önök között.”

Ettől kezdve áldozatos lélekkel végezte a kecskeméti katolikusok lelki gondozását. Elsőrendű szónok és szervező volt, a szépszámú vallásos szervezetet igyekezett központi irányítás alá vonni. Személyes tekintélyét latba vetve elérte, hogy 1930 novemberében az egyháztanács megszavazta a piarista gimnázium új épületének felépítését. Plébánosi munkája mellett részt vett Kecskemét közéletében is. Éveken át szerkesztette a Kecskeméti Katolikusok Lapját. Működése által nemcsak híveinek szeretetét és az egész város tiszteletét és megbecsülését szerezte meg, hanem a felsőbb egyházi hatóságok legteljesebb elismerését is kiérdemelte: 1929-ben apát, majd 1933-ban kiskunsági főesperes lett, 1937-ben pedig pápai prelátusi címet kapott. 1944 tavaszán - 16 éves kecskeméti lelkipásztorkodása után - XII. Piusz pápa a szombathelyi egyházmegye püspökévé nevezte ki. Horthy Miklós kormányzó a maga részéről így indokolta a döntést: „Magyar embert akartam én is a végekre ezekben a nehéz időkben.”

Hivatalba lépését követően a megpróbáltatások hosszú sora kezdődött el számára. A német megszállás és az ezzel járó zsidóüldözés fokozódása erkölcsi kötelességévé tette, hogy védelmet nyújtson számukra. Jóllehet kevés tér mutatkozott ennek megvalósítására, szorgalmazta a klérus egységes fellépését érdekükben. 1945. március 4-én a város pusztító amerikai légitámadást élt át. A gyönyörű szombathelyi székesegyház nagyrészt romba dőlt, és vele a püspöki palota oldalszárnya is, melynek emberáldozatai is voltak. Kovács Sándor püspöknek és munkatársainak, továbbá egyházmegyéje áldozatos munkájában résztvevő híveinek köszönhetően a székesegyház újjáépítése 1947 nyarára fejeződött be. Az ünnepélyes újraszentelést Mindszenti bíboros végezte az egész magyar püspöki kar jelenlétében.

A következő évben a ország minden püspöki székhelyére politikai megbízottat állítottak, aki a „Párt” utasításainak szellemében minden egyházkormányzati ügyet ellenőrzött. Ettől az időtől fogva Kovács Sándor püspök élete több mint 20 éven keresztül a szakadatlan harc jegyében telt az egyházfői jogaiba minduntalan beavatkozó államhatalom ellen. A terror csúcspontján – az ötvenes évek első felében – legjobb papjainak tucatjai kerültek börtönrácsok mögé, mindenekelőtt közvetlen munkatársai. A teljes politikai kiszolgáltatottság ellen megpróbált egy szerény kompromisszumot elérni a vallásgyakorlás érdekében. Ez az álláspont nem volt ugyan látványosan heroikus, de végül is elérte célját: a katolikus hitélet átmentését jobb időkre. Az 1956-os forradalom és szabadságharc időleges elbukása a papság újbóli meghurcoltatására adott ugyan alkalmat, míg végül a hatvanas évek közepétől a politikai helyzet enyhülni látszott, jóllehet egyházkormányzásának egész ideje alatt fennmaradt.

A hatvanas évek két nagy élménnyel gazdagították életét. Az egyik az indiai Újdelhiben megrendezett eucharisztikus kongresszus volt, az igazi nagy élményt azonban a Rómában összehívott II. vatikáni zsinat jelentette számára. A VI. Pál pápa által összehívott esemény minden ülésszakán részt vett, és az annak szellemével kapcsolatos reformmunkálatok magyar vonatkozású megvalósításában jelentős részt vállalt. Elnöke volt annak a liturgikus bizottságnak, amely a latin helyett a magyar nyelvű miseszöveget kidolgozta, megteremtve a miséző pap és a hívek dialógusát, bevonva őket a szent cselekménybe, melynek mindeddig a latin szöveg számukra ismeretlen volta folytán inkább csak passzív szereplői voltak.

Az évek azonban gyorsan elszálltak fölötte. Életereje szemmel láthatóan fogyott és egyre hosszabb időre lett a budai Széher úti kórház lakója. 1971-ben egyházmegyéje kormányzásáról lemondva bizonyossá vált, hogy közel már a vég. Kecskeméti emlékeit és a városhoz való ragaszkodását haláláig megőrizte. 1972. december 24-én hajnalban adta vissza testét a földnek, lelkét Teremtőjének. A szombathelyi székesegyház egyik jobboldali mellékoltára alatt van eltemetve. Sírja fölött soha nem hervad el a virág, melynél kecskeméti hívei és még élő rokonai személyesen kegyeleti virágaikkal emlékeznek.

(Források:  *Farkas László: A kecskeméti római katolikus plébánia története  *Magyar Katolikus Lexikon  *Kovács Elemér-Polányi István: Kovács Sándor kecskeméti apátplébános, szombathelyi megyéspüspök nekrológja) 

- 210 éve, 1808. június 10-én született Markovich Antal piarista tanár, igazgató »»
- 100 éve hunyt el Angster József orgonakészítő mester, a magyar iparművészet kimagasló alakja »»
- 130 éve született Szalontay Barnabás építési tanácsnok »»
- 75 éve született Bajtay Ilona kertészmérnök, növénynemesítő, növénygenetikus »»      

TÁMOGATÓINK

   

                                                                                                                                 TÁMOGATÓINK

A mai nap további érdekesebb évfordulói (tovább olvasom: »»):

- 200 éve született Bacsó János református lelkész, Petőfi Sándor barátja 
- 25 éve hunyt el Fodor Lajos állami díjas tanszékvezető egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyetem volt rektora

Korábbi évfordulók:   « 2018. január           hé ke sze csü pé szo va 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

TÁMOGATÓINK:

Könyvajánló

MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» ) 

TÁMOGATÓINK

   

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is. 

Megvásárolható több könyvesboltban:     
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)

Megrendelhető a kiadó címén is: 
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. 
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megvásárolható több könyvesboltban, közgyűjteményben: 
- Katona József Könyvtár (Piaristák tere 8.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.) 

Megrendelhető a kiadó címén is: 
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. 
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu