NAPRÓL NAPRA2017. december 1-31.

december 8.

175 éve, 1842. december 8-án született Csiky Gergely drámaíró, műfordító. Kisgyermekkorától papnak készült, nyolc idegen nyelvet tanult meg és komoly világirodalmi műveltséget szerzett. Felszentelése után gimnáziumi tanár lett Temesvárott. Országos elismertségét 1875-ben vívta ki a verses formában írt, mitológiai környezetben játszódó Jóslat című drámájával, mellyel elnyerte az Akadémia Teleki-díját. Ettől kezdve a színműírás és a fordítás lett Csiky Gergely igazi működési tere. 1878 végén a fővárosba költözött, hogy minél jobban az irodalomnak élhessen. Egyházi főhatósága azonban nem jó szemmel nézte, hogy mint fölszentelt pap, ereje legnagyobb részét a színpad részére fordítja, s miután ezt hivatalosan is tudomására hozta, Csiky kilépett az egyházi rendből, az evangélikus vallásra tért át és megnősült. Élete további részében is lankadatlan buzgalommal dolgozott, 35 eredeti színművet írt és harminckilencet fordított le idegenből magyarra. A talán legtöbbet játszott darabja, A nagymama az 1960-as évek elején Kecskeméten is óriási sikert aratott, míg a Buborékok című vígjátékát 2012 áprilisában mutatta be a Katona József Színház.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Magyar Katolikus Lexikon  *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

75 éve, 1942. december 8-án hunyt el Rédl Rezső piarista tanár, botanikus. 1895. február 11-én született. Középiskoláit Tatán, Vácott és Rózsahegyen végezte. 1913-ban, Vácott lépett a piaristák rendjébe, 1918-ban tett szerzetesi fogadalmat, 1920 júliusában szentelték pappá. 1921-ben a budapesti egyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Ezt követően előbb a fővárosban, azután Veszprémben, 1925-től Kecskeméten, 1926-tól – doktorrá avatása évétől – pedig haláláig ismét Veszprémben tanított. Élete utolsó éveiben szakfelügyelő volt. A Bakony flóráját kutatta, és növényföldrajzi vonatkozásokat is érintve feldolgozta. Pillitz Benő munkáját folytatta. 1942-ben megjelent, Veszprém megye növényzetét ismertető munkájában új társulás-tani szemlélettel 1402 fajtáról adott leírást, és több új növényfaj előfordulásáról is beszámolt. Tanulmányai a szaklapokban és a helyi sajtóban (Természettudományi Közlöny, Veszprémi Híradó) jelentek meg. Zircen, a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Magyar Katolikus Lexikon  *Pannónia Könyvtár)

75 éves Lapis András szobrászművész. 1942. december 8-án Kecskeméten született. Diplomáját 1974-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerezte, ahol mestere Szabó Iván és Rozanits Tibor volt. Elsősorban éremművészként ismert, emlékérmeket, éremportrékat tervez és készít, egyúttal épületplasztikákat, köztéri alkotásokat, portré-szobrokat, kisplasztikákat, aktszobrokat is mintáz.

december 12.

175 éve, 1842. december 12-én hunyt el Megyeri Károly színész, drámaíró és -fordító, a Nemzeti Színház első komikusa. Tótmegyeren született, művésznevét szülőfaluja nevéből alkotta. Apját követve uradalmi alkalmazott volt, de inspektorának kifigurázása miatt elbocsátották. 1817-ben Kilényi Dávid társulatának tagja lett, az együttes ez év augusztusában Kecskeméten is fellépett. Később a legismertebb vándoregyüttesekkel játszott. A romantikus színészet nagy, ösztönös tehetsége volt, aki elsőként lépte át alkata szabta komikusi szerepköre határait. Vígjátéki sikerei mellett hideg, intellektuális intrikusokat alakított: ő volt a Bánk bán ősbemutatóján az első Biberách. Emellett szívesen és nagy ambícióval játszott hősöket is, mint például a Pesti Magyar Színház nyitóelőadásán Schenk Belizárjának címszerepét. Számos, csak vázlatosan megírt figurát is sikeresen alakított.

december 16.

85 éves Jelenits István piarista szerzetes, pap, tanár, nevelő és író. 1932. december 16-án Berettyóújfaluban született. A főváros piarista gimnáziumában érettségizett, majd előbb az ELTE BTK magyar szakán, azt követően pedig a Hittudományi Akadémián szerzett diplomát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe. 1959-ben tett örökfogadalmat, s még ugyanebben az évben Egerben pappá szentelték. 1960-tól a kecskeméti piarista gimnáziumban tanított. 1985 és 1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. (Pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából készített anyagunk itt olvasható.)

december 20.

75 éves Katona László üzemgazdász, önkormányzati politikus, Kecskemét korábbi polgármestere. 1942. december 20-án a hírös városban született. Dolgozott a GAMF gazdasági igazgatójaként, a Városi Tanács pénzügyi osztályvezető-helyetteseként, a gazdasági hivatal vezetőjeként. 1990. október 14-én városi képviselőnek választották a 9. sz. választókerületben az MDF támogatásával. 1990. december 17-től a Városrendezési és Építészeti Bizottság tagja, 1991. február 4-től a Szociális és Családvédelmi Bizottság tagja volt. 1994-ben az MDF-KDNP-FKgP-PP-MIÉP támogatásával indult a választásokon, 1994. december 11-től Kecskemét polgármestere lett. 1998-ban és 2002-ben a KELE támogatásával ismét Kecskemét Megyei Jogú Város képviselőjévé választották. Ezen időszak alatt több bizottság munkájában is részt vett. 2006 óta visszavonult a közélettől.
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Magyar önkormányzatok adattára  *Városházi ki kicsoda) 

december 21.

75 éve, 1942. december 21-én született Kopetty Lia színésznő. Táncosnőként végzett az Állami Balettintézetben 1956-ban. Később prózai és énekes szerepeket játszott különböző vidéki és budapesti színházakban: 1959-től a győri Kisfaludy, 1962-től az egri Gárdonyi Géza, 1967-től a Miskolci Nemzeti Színházban. 1972 és 1975 között a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. Többek között Kocsis István kolozsvári drámaíró Stuart Mária tragédiájából ihletődött, A korona aranyból van című színművének főszerepében, valamint Calderón Az élet álom című verses játékában aratott sikert. 1975 után a Budapesti Gyermekszínház, illetve az Arany János Színház művésznője, 2004-től a Fónay Márta Drámai Műhely művészeti vezetője, rendezője volt. 1971-ben miniszteri elismerést. 1982-ben Gyermekekért érdemérmet kapott, míg 2009-ben Vác Város Díszpolgárává választották. 2013-ban hunyt el.
(Források:  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Vác Online) 

december 23.

70 éves Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Kecskeméten született 1947. december 23-án született. Érettségi után rögtön felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1970-től 37 éven át a Madách Színházban játszott. 2007 és 2012 között a Soproni Petőfi Színház társulatának tagja volt, közben 2010-től a Turay Ida Színházban is színpadra lépett. A Madách Színház és a Soproni Petőfi Színház örökös tagja. Filmszerephez először 1966-ban jutott, és két évvel később Hintsch György A veréb is madár című vígjátékában már az egyik női főszereplő figuráját ő játszotta. Legismertebb szerepeinek egyike a Szabó Magda regényéből készült, 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat, melyben Zsuzsanna nővér szerepét formálta meg. 2016-ban szerepelt Kovács Ákos Ugyanúgy című dalának videoklipjében. Még ugyanebben az évben a Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége volt. 2000 és 2014 között színészi játékot tanított a Táncművészeti Főiskolán. Férjével, Huszti Péter Kossuth-díjas színművésszel 43 éve házasok. Főbb díjai: Jászai Mari-díj (1983), Érdemes művész (2003), Kossuth-díj (2012), Tolnay Klári-emlékérem (2014).

december 25.

175 éve, 1842. december 25-én született Szemák István tanár, igazgató, tanügyi író. A budapesti egyetemen a filozófiai tanulmányokon kívül jogot és teológiát hallgatott, és a filozófia doktorává is avatták. Az 1880-as években Kecskeméten, majd Kassán volt reáliskolai tanár. Később Budapesten tanított, ahol igazgatói feladattal is megbízták. 1923-ban magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Elsősorban német tankönyveket írt, de az ifjúsági irodalom kérdéseivel is foglalkozott. 1891-ben az Országos Középiskolai Tanáregyesület megbízásából összeállította a magyar, a vallás- és közoktatási minisztérium megbízásából a német és francia nyelvű ifjúsági irodalom könyvjegyzékét. Szerkesztette az Ifjusági könyvtárjegyzék című folyóiratot. Munkásságában a nemzeti gondolat, az ifjúság szellemi és erkölcsi integritása vezette. 1924-ben megjelent A magyar ifjusági irodalom története című műve, amely e téren úttörő jellegű munka.
(Források:  *Révai nagy lexikona  *Tolnai Nagylexikon)