NAPRÓL NAPRA2017. április 1-30.
április 8.
75 éves Lisztes István szobrászművész. Kecskeméten született 1942. április 8-án.
A Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt 1962-től 1969-ig, majd
norvég ösztöndíjjal Egyiptomban járt hosszabb művészi tanulmányúton. A
Magyar Képzőművészeti Főiskolán dolgozott mint tanársegéd 1969-től
1977-ig, azóta Norvégiában és Magyarországon él. 1996 óta az oslói
Képzőművészeti Főiskola professzora. Művészi pályája kezdetén
hagyományos felfogású, figurális, emberi sorsokat megfogalmazó bronz
szoborműveket készített. Az 1990-es években térinstallációihoz
könnyebben sokszorosítható anyagokat, gipszet, hungarocellt használt. Új
alkotó szakaszt jelent szobrászatában a figurák darabformálása, amely
lehetővé teszi a szobrok ismétlését, sokszorosítását
(Források: *Katona József Könyvtár *Révai Új Lexikona)
április 11.
85 éves Farkas L. Gyula antropológus. 1932. április 11-én Szabadszálláson született.
A kecskeméti Katona József (korábban Gróf Tisza István) Gimnáziumban
érettségizett 1950-ben. Mérnöknek készült, de a Szegedi Tudományegyetem
biológia-kémia szakára irányították, ahol 1954-ben okleveles
középiskolai tanári képesítést szerzett. Néhány hónapig Kecskeméten
tanított, majd 1955. február 1-től nyugdíjazásáig a Szegedi
Tudományegyetem Embertani Tanszékén - 1980 és 1997 között annak
vezetőjeként - dolgozott. A biológiai antropológia alapjait Bartucz
Lajos professzor tanítványaként sajátította el. Egyik fő kutatási
területe a neolitikumtól a magyar középkorig terjedő régészeti korokból
származó közel 7000 emberi lelet vizsgálata. Különböző folyóiratokban
közel 440 publikációja jelent meg. Több kiadvány, így például az
Ópusztaszer-Monostor lelőhely antropológiai leletei, valamint A Biblia
biológus szemmel című könyv szerzője. Szakmai munkáját többek között
József Attila és Bartucz Lajos emlékplakettel, illetve a Magyar
Biológiai Társaság Gelei József Emlékérmével ismerték el. (Kecskeméti emlékeiről öt évvel ezelőtt készített írásunk itt olvasható.)
április 12.
60 éves Sáró Péter József középiskolai tanár, a Katona József Gimnázium intézményvezető-helyettese. Tatán született 1957. április 12-én.
Felsőfokú diplomáit Szegeden, a JATE TTK kémia-fizika szakán, illetve a
BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kara közoktatás vezetői szakán
szerezte. Több mint három évtizede Kecskeméten, a Katona József
Gimnáziumban tanít, tanulmányi versenyeken tanítványai számos kiváló
eredményt értek el: nemzetközi fizikai diákolimpia III. hely; OKTV
fizika, döntő 16. és 21. hely; Mikola Sándor Országos Fizikaverseny 20.
és 25. hely; Öveges József Országos Fizikaverseny 1. és 18. hely. 2001
óta a Szakács Jenő Bács-Kiskun Megyei Fizikaverseny versenybizottsági
tagja. Szakmai, pedagógusi munkájáért 1987-ben Miniszteri dicséretet,
2005-ben Kecskemét Városért Oktatási Díjat, míg 2006-ban Horti Attila
Katonás Tanáregyéniség Díjat kapott.
(Forrás: *Ki kicsoda Kecskeméten)
április 13.
150 éve, 1867. április 13-án született Teghze Gyula jogász, egyetemi tanár.
Középiskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben, valamint Budapesten,
Eperjesen, Prágában és Debrecenben végezte. Érettségit a debreceni
Református Kollégiumban tett 1885-ben. Jogi tanulmányait a budapesti,
bécsi, párizsi, londoni, lipcsei és berlini egyetemeken végezte, majd
mint végzett joghallgató állami ösztöndíjjal a müncheni egyetemen fél
évet töltött. Tudományos-oktatói pályáját Kecskeméten kezdte. 1895-től a
református jogakadémián a büntetőjog, jogbölcselet és erkölcstan
tanára, 1908 és 1910 között a jogakadémia igazgatója volt. 1901-ben a
hírös városban látott napvilágot Jog- és állambölcseleti előadások
vázlata című munkája. 1910-től Debrecenben a jogakadémián, 1914 és 1937
között a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem tanított. Az
1918-19-es tanévben a jogi kar dékánja lett, az 1922-23-as tanévben
pedig az ekkor már magyar királyi Tisza István Tudományegyetem nevet
viselő intézmény Rector Magnificusi tisztségét is betöltötte. Második
dékáni megbízatására az 1930-31-es tanévben került sor. Hetvenévesen,
1937-ben vonult nyugalomba, melyet követően Budapestre költözött, ahol
1939. november 12-én hunyt el.
(Források: *Dr. Szemesi Sándor: Teghze Gyula tanainak
időtállósága a XXI. századi nemzetközi jogban *Kecskeméti Életrajzi
Lexikon *Nótári Tamás-Hamza Gábor: Magyar jogtudósok III.)
április 15.
200 éve, 1817. április 15-én született Jancsó Ádám főgimnáziumi tanár. Iskolai tanulmányait szülővárosában, Kézdivásárhelyen kezdte mint polgári növendék az ottani katonai nevelőintézetben, majd Enyedre ment, ahol a középiskolákat végezte. A felsőbb tudományokat is ugyanott hallgatta négy évig, mellette Kemény Dénes báró egyházi és iskolai főgondnok fiait - Gábort, a későbbi minisztert és Gézát - okította. Öt évig volt a fiúk nevelője, ezalatt Szász Károlyt, a neves református püspököt is tanította - szépírásra. Ezután Berlinben három évig nevelőnek készült. Hazájába visszatérve nevelő volt Vécsen és Kolozsvárott. 1848-ban Kézdivásárhely az erdélyi országgyűlésre követnek választotta. A szabadságharc kitörésekor ő is a táborba ment, a székely ezreddel ott volt a Morvába való kiűzetéséig. Ekkor Pesten Szemere Bertalan belügyminiszter statisztikai irodájába helyettes tagnak nevezték ki. A szabadságharc után Tihanyi Ferenc temesi gróf fiai mellett egy évig nevelősködött. 1950-ben a kecskeméti református kollégium neveléstan tanárává választották. A hírös városban 46 évig működött, 1896. szeptember 2-án ment nyugdíjba.
Első cikke Szegény Richard bölcs mondása címmel 1848-ban a Brassai Vasárnapi Ujságban jelent meg. Írt a Természetbarátba is, míg programmértekezése - Vázlatok a neveléstan fejlődésének történetéből a legrégibb időtől Lockeig - a kecskeméti református gimnázium értesítőjében látott napvilágot. A Fördős Lajos által szerkesztett Kecskeméti Füzetekbe Birálatok címmel két nevelési cikket is írt. Ő fogalmazta a Kecskeméti Casino részéről a Deák Ferenchez intézett bizalmi nyilatkozatot, melyet több pályázók munkái közül fogadtak el.
(Forrás: *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)
április 17.
125 éve, 1892. április 17-én Kecskeméten született Hende Vince festő- és iparművész.
A budapesti Iparművészeti Főiskolán és a gödöllői művésztelepen végezte
tanulmányait, Körösfői-Kriesch Aladár volt a mestere. Később
Olaszországban járt tanulmányúton. Részt vett a Cennini Társaság
megalapításában. Hazatérve öt évig a budapesti Iparművészeti Főiskolán
tanított. Kisméretű vízfestményeket és monumentális falképeket egyaránt
készített, tőle származnak a Gellért-fürdő és a Széchenyi-fürdő
üvegfestményei, valamint az Országházban is hagyott hátra arcképeket.
Tervezett mozaikokat, sgraffitókat és gobelinterveket. Több munkáját a
Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kieselbach Galéria és Aukciósház)
április 21.
75 éves Réthey Gyula Ferenc nyugalmazott rádió-, tv és videóműszerész. Kecskeméten született 1942. április 21-én.
Ősi nemesi családból származik. Nagyapja, Réthey Gyula az 1913-ban
alakult Kecskeméti Sakkör alapító tagja, apja, Réthey Gyula Jenő a
zsolnai, a herendi, a meisseni és a jénai porcelán dinasztiák hazai
képviselője volt. 1957 és 1961 között a kecskeméti Katona József
Gimnázium tanulója volt, 1961-től 1963-ig műszerésznek tanult.
Vörösdiplomásként kezdett dolgozni 1963-ban, és majdnem 50 éves szakmai
gyakorlattal mint kisiparos ment végleg nyugdíjba. Fotójával 2012-ben a
Kiskunsági Nemzeti Park "Az év legszebb színe és legjobban ellesett pillanata" díját nyerte el.
(Forrás: *Ki kicsoda Kecskeméten, 2013)
április 27.
80 éves Szoboszlay Péter grafikus, rajzfilmrendező. 1937. április 27-én született Diósgyőrben. Sárospataki diákként
ismerkedett meg a művészettel, jóllehet a családban is akadt, aki hatott
rá: nagyapja műkedvelő rajzoló volt, nagybátyja pedig a festőségig
vitte. Különösen a grafika érdekelte, de a művészi pályától tartva
inkább a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakára
jelentkezett. Az élet azonban mégis az eredetileg megszeretett
szakterületre sodorta, hiszen még a diploma megszerzésének évében,
1961-ben a Pannónia Filmstúdió rajzfilmese lett. (2012-ben készített összeállításunk itt olvasható: »»)