NAPRÓL NAPRA2017. április 1-30.

április 8.

75 éves Lisztes István szobrászművész. Kecskeméten született 1942. április 8-án. A Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt 1962-től 1969-ig, majd norvég ösztöndíjjal Egyiptomban járt hosszabb művészi tanulmányúton. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán dolgozott mint tanársegéd 1969-től 1977-ig, azóta Norvégiában és Magyarországon él. 1996 óta az oslói Képzőművészeti Főiskola professzora. Művészi pályája kezdetén hagyományos felfogású, figurális, emberi sorsokat megfogalmazó bronz szoborműveket készített. Az 1990-es években térinstallációihoz könnyebben sokszorosítható anyagokat, gipszet, hungarocellt használt. Új alkotó szakaszt jelent szobrászatában a figurák darabformálása, amely lehetővé teszi a szobrok ismétlését, sokszorosítását
(Források:  *Katona József Könyvtár  *Révai Új Lexikona) 

 
április 11.

85 éves Farkas L. Gyula antropológus. 1932. április 11-én Szabadszálláson született. A kecskeméti Katona József (korábban Gróf Tisza István) Gimnáziumban érettségizett 1950-ben. Mérnöknek készült, de a Szegedi Tudományegyetem biológia-kémia szakára irányították, ahol 1954-ben okleveles középiskolai tanári képesítést szerzett. Néhány hónapig Kecskeméten tanított, majd 1955. február 1-től nyugdíjazásáig a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékén - 1980 és 1997 között annak vezetőjeként - dolgozott. A biológiai antropológia alapjait Bartucz Lajos professzor tanítványaként sajátította el. Egyik fő kutatási területe a neolitikumtól a magyar középkorig terjedő régészeti korokból származó közel 7000 emberi lelet vizsgálata. Különböző folyóiratokban közel 440 publikációja jelent meg. Több kiadvány, így például az Ópusztaszer-Monostor lelőhely antropológiai leletei, valamint A Biblia biológus szemmel című könyv szerzője. Szakmai munkáját többek között József Attila és Bartucz Lajos emlékplakettel, illetve a Magyar Biológiai Társaság Gelei József Emlékérmével ismerték el. (Kecskeméti emlékeiről öt évvel ezelőtt készített írásunk itt olvasható.) 

április 12.

60 éves Sáró Péter József középiskolai tanár, a Katona József Gimnázium intézményvezető-helyettese. Tatán született 1957. április 12-én. Felsőfokú diplomáit Szegeden, a JATE TTK kémia-fizika szakán, illetve a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kara közoktatás vezetői szakán szerezte. Több mint három évtizede Kecskeméten, a Katona József Gimnáziumban tanít, tanulmányi versenyeken tanítványai számos kiváló eredményt értek el: nemzetközi fizikai diákolimpia III. hely; OKTV fizika, döntő 16. és 21. hely; Mikola Sándor Országos Fizikaverseny 20. és 25. hely; Öveges József Országos Fizikaverseny 1. és 18. hely. 2001 óta a Szakács Jenő Bács-Kiskun Megyei Fizikaverseny versenybizottsági tagja. Szakmai, pedagógusi munkájáért 1987-ben Miniszteri dicséretet, 2005-ben Kecskemét Városért Oktatási Díjat, míg 2006-ban Horti Attila Katonás Tanáregyéniség Díjat kapott.
(Forrás:  *Ki kicsoda Kecskeméten)

április 13.

150 éve, 1867. április 13-án született Teghze Gyula jogász, egyetemi tanár. Középiskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben, valamint Budapesten, Eperjesen, Prágában és Debrecenben végezte. Érettségit a debreceni Református Kollégiumban tett 1885-ben. Jogi tanulmányait a budapesti, bécsi, párizsi, londoni, lipcsei és berlini egyetemeken végezte, majd mint végzett joghallgató állami ösztöndíjjal a müncheni egyetemen fél évet töltött. Tudományos-oktatói pályáját Kecskeméten kezdte. 1895-től a református jogakadémián a büntetőjog, jogbölcselet és erkölcstan tanára, 1908 és 1910 között a jogakadémia igazgatója volt. 1901-ben a hírös városban látott napvilágot Jog- és állambölcseleti előadások vázlata című munkája. 1910-től Debrecenben a jogakadémián, 1914 és 1937 között a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem tanított. Az 1918-19-es tanévben a jogi kar dékánja lett, az 1922-23-as tanévben pedig az ekkor már magyar királyi Tisza István Tudományegyetem nevet viselő intézmény Rector Magnificusi tisztségét is betöltötte. Második dékáni megbízatására az 1930-31-es tanévben került sor. Hetvenévesen, 1937-ben vonult nyugalomba, melyet követően Budapestre költözött, ahol 1939. november 12-én hunyt el.

(Források:  *Dr. Szemesi Sándor: Teghze Gyula tanainak időtállósága a XXI. századi nemzetközi jogban  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Nótári Tamás-Hamza Gábor: Magyar jogtudósok III.)

 
április 15.

200 éve, 1817. április 15-én született Jancsó Ádám főgimnáziumi tanár. Iskolai tanulmányait szülővárosában, Kézdivásárhelyen kezdte mint polgári növendék az ottani katonai nevelőintézetben, majd Enyedre ment, ahol a középiskolákat végezte. A felsőbb tudományokat is ugyanott hallgatta négy évig, mellette Kemény Dénes báró egyházi és iskolai főgondnok fiait - Gábort, a későbbi minisztert és Gézát - okította. Öt évig volt a fiúk nevelője, ezalatt Szász Károlyt, a neves református püspököt is tanította - szépírásra. Ezután Berlinben három évig nevelőnek készült. Hazájába visszatérve nevelő volt Vécsen és Kolozsvárott. 1848-ban Kézdivásárhely az erdélyi országgyűlésre követnek választotta. A szabadságharc kitörésekor ő is a táborba ment, a székely ezreddel ott volt a Morvába való kiűzetéséig. Ekkor Pesten Szemere Bertalan belügyminiszter statisztikai irodájába helyettes tagnak nevezték ki. A szabadságharc után Tihanyi Ferenc temesi gróf fiai mellett egy évig nevelősködött. 1950-ben a kecskeméti református kollégium neveléstan tanárává választották. A hírös városban 46 évig működött, 1896. szeptember 2-án ment nyugdíjba.

Első cikke Szegény Richard bölcs mondása címmel 1848-ban a Brassai Vasárnapi Ujságban jelent meg. Írt a Természetbarátba is, míg programmértekezése - Vázlatok a neveléstan fejlődésének történetéből a legrégibb időtől Lockeig - a kecskeméti református gimnázium értesítőjében látott napvilágot. A Fördős Lajos által szerkesztett Kecskeméti Füzetekbe Birálatok címmel két nevelési cikket is írt. Ő fogalmazta a Kecskeméti Casino részéről a Deák Ferenchez intézett bizalmi nyilatkozatot, melyet több pályázók munkái közül fogadtak el.
(Forrás:  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

április 17.

125 éve, 1892. április 17-én Kecskeméten született Hende Vince festő- és iparművész. A budapesti Iparművészeti Főiskolán és a gödöllői művésztelepen végezte tanulmányait, Körösfői-Kriesch Aladár volt a mestere. Később Olaszországban járt tanulmányúton. Részt vett a Cennini Társaság megalapításában. Hazatérve öt évig a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanított. Kisméretű vízfestményeket és monumentális falképeket egyaránt készített, tőle származnak a Gellért-fürdő és a Széchenyi-fürdő üvegfestményei, valamint az Országházban is hagyott hátra arcképeket. Tervezett mozaikokat, sgraffitókat és gobelinterveket. Több munkáját a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kieselbach Galéria és Aukciósház) 

április 21.

75 éves Réthey Gyula Ferenc nyugalmazott rádió-, tv és videóműszerész. Kecskeméten született 1942. április 21-én. Ősi nemesi családból származik. Nagyapja, Réthey Gyula az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör alapító tagja, apja, Réthey Gyula Jenő a zsolnai, a herendi, a meisseni és a jénai porcelán dinasztiák hazai képviselője volt. 1957 és 1961 között a kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója volt, 1961-től 1963-ig műszerésznek tanult. Vörösdiplomásként kezdett dolgozni 1963-ban, és majdnem 50 éves szakmai gyakorlattal mint kisiparos ment végleg nyugdíjba. Fotójával 2012-ben a Kiskunsági Nemzeti Park "Az év legszebb színe és legjobban ellesett pillanata" díját nyerte el.
(Forrás:  *Ki kicsoda Kecskeméten, 2013)

április 27.