Ma történt

75 éves Szoboszlay Péter grafikus, rajzfilmrendező, tagja annak a nagy generációnak, ahova Szabó István, Kósa Ferenc és Reisenbüchler Sándor vagy Jankovics Marcell is tartozott, akikhez a magyar (rajz)film megújhodását, aranykorát társítják.


1937. április 27-én született Diósgyőrben. Sárospataki diákként ismerkedett meg a művészettel, jóllehet a családban is akadt, aki hatott rá: nagyapja műkedvelő rajzoló volt, nagybátyja pedig a festőségig vitte. Különösen a grafika érdekelte, de a művészi pályától tartva inkább a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakára jelentkezett. Az élet azonban mégis az eredetileg megszeretett szakterületre sodorta, hiszen még a diploma megszerzésének évében, 1961-ben a Pannónia Filmstúdió rajzfilmese lett. "Végzettségem szerint belsőépítészetet tanultam az Iparművészeti Főiskolán, de valójában mindig is a grafika érdekelt, csak nem mertem művészi pályával próbálkozni. Ugyanakkor a főiskola alatt is sokat rajzoltam. Egy festő kollégával véletlenül tudtuk meg, hogy a Pannónia bővíti a csapatát, így jelentkeztünk. Évek óta háttértervezőként dolgoztam, amikor 1965-ben Görgey Gábor dramaturgként rám bízta Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című kötetét, hogy készítsek belőle forgatókönyvet, és ha majd biztató az eredmény, akkor filmet. Eszembe se jutott, hogy Réber László kőbevésett illusztrációihoz hozzányúljak, a szöveget akartam megjeleníteni. Ez a módszer - az emberi hang, a szöveg és az általa kiváltott képi reflexió együttes használata - aztán bekerült az animációs fegyvertáramba."

1981-ben Kecskemétre költözött, a Pannónia kecskeméti animációs stúdiója, majd a Kecskemétfilm rendezője lett. Közben folytatta műfaji, formanyelvi kísérleteit. Rajz-, majd tárgyanimáció után a kilencvenes években natúr, illetve vegyes technikájú filmeket készített. (Játék-klip, Szent Mihály-napi játékok, Na, bumm!) Ezekben a valós világ és a jelvilág sajátos, játékos módon találkozik egymással. 1999-ben készült el első, animációval kevert, egyórás televíziós dokumentumfilmje a „Horse & Bamboo" nevű angol vándorszínházról. "Magyarországon kétszer, Angliában három alkalommal kísértük őket kameránkkal. Összesen harminc napot töltöttünk együtt ezzel az énekekben, zenékben, táncokban, maszkokban és furcsa díszletekben testet öltött színházzal. Hatalmas élmény volt a számomra ismeretlen művészettel való közeli találkozás."

Szoboszlay Péter és Gulyás Kis Ágnes a jövő rajzfilmeseivel
Szoboszlay Péter nemcsak animációs filmművészként, hanem pedagógusként is ismert. A hetvenes években az Iparművészeti Főiskolán részt vett az animációs oktatásban, később előadóként megfordult a Stuttgarti Képzőművészeti Főiskolán, illetve Helsinkiben és Kubában is. Dolgozott az Iskola TV-nek és a Music TV-nek is. Kecskeméten, az Ifjúsági Otthonban működő Képről Képre animációs filmes műhelyt ő alapította, és napjainkban is vezeti: 10-16 éves gyerekekkel ismerteti meg az animáció rejtelmeit. "Megdöbbentő számomra, hogy ezek a gyerekek mennyire természetesen beszélik ezt a nyelvet, amelyet nem tanultak, és amelyről szinte semmit sem tudnak. A műhelyben rendelkezésünkre álló korszerű számítógépes technika használata pedig nem csak a játékterüket növeli meg hatalmasan, hanem a játszókedvüket is. A digitalizált technika lehetővé teszi, hogy a képenként rögzített mozgásfázisokat rögtön vissza is nézzék, ellenőrizzék, és az esetleges hibákat kijavítsák. Őket tanítva részese vagyok egy olyan játéknak, amelyről csak álmodtam. Úgy élem át a munkáikat, mintha én csináltam volna őket. Pedig csak bizonyos szakmaiságot viszek bele, igyekszem kitalálni, hogy mit akartak mondani, és segítem őket abban, hogy ehhez mindig a megfelelő formát, technikát válasszák."

                                                                                  A 41. Magyar Filmszemle díjátadó ünnepségén
                                                                                                 (Fotó: Eifert János)
Filmjei több hazai és nemzetközi fesztiválon is díjat nyertek már, alkotásait bemutatták többek között Moszkvában, Jerevánban, Helsinkiben, Tamperében, Szófiában, Tokióban és Annecyben is. Grafikusként tervez plakátokat, emblémákat, színházi  díszletet, és készít könyvillusztrációt, rendez kiállítást. 1984-ben Balázs Béla-díjat, 2010-ben a Magyar Filmszemlén Életműdíjat kapott. "Nagyon örültem a díjnak, de ezzel együtt vegyes érzéseket keltett bennem. Egy pillanat alatt múlt idővé válik az ember munkája, egy pontot tesz ki ez az elismerés, anélkül, hogy valaha is arra gondoltam volna, hogy életművet hozok létre. Mindig is tettem a dolgom, azt, amit most is nagyon szeretek".
(Források:  *Filmkultúra  *KAFF  *Magyar Filmművészek Szövetsége  *MTI  *Palotai János: "A háttérember")

Mindaz, amit Kecskemétről tudni érdemes

Turisztikai multimédiás DVD-ROM, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.

Megvásárolható több könyvesboltban:    
- Forrás Galéria (Kéttemplom köz 7.)
- Korda Könyvkereskedés (Lestár tér 2.)
- Líra Könyv- és Zeneszalon (Hornyik krt. 2.)
- Református Könyvesbolt (Szabadság tér 6.)

Eladó lakások a Budai utcában

Hírös Naptár Évkönyv - 2009

Kecskemét az évfordulók és jubileumok tükrében

„A kecskemétiek két homokszem köré is eleven világot tudnak elképzelni.” Csoóri Sándor gondolatát a Hírös Naptár 2009-es Évkönyvének szereplői: a 450 éve céhbe szerveződő szűcsök, a 325 éve templomot építő reformátusok, a 100 éve művésztelepet alapító városvezetők és alkotók, és a napjainkban is aktív, a szellem méltóságát évtizedek óta őrző írók, költők, népművelők, feltalálók, kutatók, lelkészek, orvosok és pedagógusok egyaránt igazolják.
Életükkel, törekvéseikkel érdemes megismerkedni, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy a mindenkori válságos idők ellenére Katona József kívánsága valóra válik: „Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat”.

Megrendelhető a kiadó címén is:
6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.
Tel.: 20/886-1979
E-mail: info@hirosnaptar.hu 
Könyvajánló

Szakál László: Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén

A kötet több mint hatszáz képpel és kordokumentummal idézi fel az elmúlt másfél évszázad legismertebb bácskai és kiskunsági vendéglátósait, a kedvelt szórakozóhelyeket, a zenészeket.

"Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellehető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam, milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna-Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek köszönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai. Sokan vagyunk, sokan vannak még, akik emlékeznek ezekre a vendéglátóhelyekre, tulajdonosaikra, üzletvezetőikre, pincérekre, szakácsokra, zenészekre. Híres ételspecialitásaikra, melyekért messzeföldről is elzarándokoltunk, hogy együnk egy finom halászlét vagy pacalpörköltet. De azoknak is tanulságosak ezek a történetek, akik fiatalok, így nem emlékezhetnek ezekre a nevekre, emberekre. Hisz ez a krónika azt próbálja felidézni és megmutatni, milyen is volt a múlt, amikor vendéglátásunk naggyá és magyarrá lett. Bizonyára sok tapasztalat, tanulság, érdekesség van ezekben a történetekben, tán érdemes elgondolkodni. Ezért írtam a Régi idők vendéglátását" (Szakál László)

A kötet megvásárolható többek között a Katona József Könyvtárban és beszerezhető a szerzőtől is (78/480-380).

Könyvajánló

Borzák Tibor: Szembeszélő

Az interjúkönyv szerzője hisz abban, hogy értékválsággal küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni.

A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók.

Szemtől szembe – őszintén.
Szembeszélő – hírességekkel.

A könyv szereplői:
Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér 

Könyvajánló

Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról 

„Kada Erikát saját szép versrészletével jellemzem: «szeme fényében opálosan tiszta a törtfehér». Mert elsősorban poéta ő, a szó eredeti, csiszolva formáló értelmében. Poéta, nemcsak ha éppen nyugalmas-áldott verssorait írja, hanem ha négy gyermekét neveli asszonyi áhítattal, vagy – mint most – a világra rácsodálkozva kérdez valaki mást, történetesen jelentős (azaz jeles, Isten által áldozatra kijelölt) áldásos embertársat. […] Kötetén zsinóros aranymetszetként húzódik végig az embersorsokban, művészsorsokban is önnön rendeltetését kereső s találó értelmiségi asszony megfeszített s érdekfeszítő figyelme, érdeklődése, értéklődése. […] Ritka az az interjúkönyv, melyben se kihívó, se visszariadó a kérdező hangja. Itt a szerző – hiszen ő jegyzi a gondolatkonglomerátumot – határozott (önálló és környezet-kínálta) válogatással s elvárással közelít. Jól felkészült, ismeri tárgyát-alanyát, nem beszél mellé, de hagy elbeszélni, s valahol mindig ítél és dicsér. Értékcentrikusan, értékes egyénítésben.”

(Turay G. Kamill főiskolai docens, esztéta)

Könyvajánló  

Kiss Zsolt: India - Az árnyékok színei

Kiss Zsolt kecskeméti fotóművész képei indiai hangulatokat mutatnak be. Fényűző palotákat és nyomortelepeket. Fényeket és árnyékokat.

"… Este nyolc óra volt, amikor megérkeztem Delhi repülőterére. Fülledt meleg és hatalmas embertömeg fogadott. Taxisok, árusok és kéregetők hadán kellett átverekedni magam. Omladozó házak, szemétkupacok, alvó emberek és kutyák között botorkáltam. A földön fekvő gyermekek láttán sajátjaim jutottak eszembe. Mégiscsak jó helyre születtünk – gondoltam akkor.

Kintlétem végére megértettem, hogy aminek egy rövid ideig a részesévé váltam, az egy különös, ősi kultúrán alapuló világ. A „civilizálására" tett kísérletek eddig – szerencsére – sikertelenek maradtak. Manapság a műholdas televíziózás és a turisták egyre nagyobb száma talán nagyobb veszélyt rejt, mint egykor a gyarmatosítás. Felkavaró képek, idegen értékek és érzelmek áradata zúdul a nyugati kultúra agressziójának kiszolgáltatott emberekre. Bízom benne, hogy ez a nép még a globalizáció kihívásait is túléli, és évszázadok múltán is ősi kultúrájának fényében ragyog INDIA… " (Kiss Zsolt)

A fotóalbum a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában, Kincses Károly szerkesztésében, bevezetőjével és Farkas Antal Jama tervezésében jelent meg.