
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. április 25.

Aktualitások

Ma történt Eseménynaptár

PARTNEREINK

NAPRÓL NAPRA2015. október 1-15.

október 1.

200 éve, 1815. október 1-én, Kecskeméten született Horváth György mérnök, országgyűlési képviselő, műfordító. 1848. június 14-én Kecskemét város mérnökének választották meg. Alig egy hónapi munkája után meghívták az állami mérnöki osztályra Pestre. A szabadságharc leverése után hazajött Kecskemétre, és magánmérnökként dolgozott. A város megbízásából felmérte Borbás, Szentkirály és Alpár pusztákat. Jelentékeny szerepet vállalt a város szabályozási munkálataiban: ő kezdte el a csatornázást, ő hozta létre a Katona-sétányt.

A város társadalmi és politikai életének is tevékeny részese volt. 1861-ben, majd 1867-től haláláig tagja volt a városi th. bizottságnak. 1867 végétől szerveződtek országszerte a demokrata körök, melyek célja volt a szabadság, testvériség, egyenlőség elve alapján az 1848-as törvények visszaállításáért harcolni, a nép jogait védeni, a jó lapok olvasása útján a közműveltséget fejleszteni. A Kecskeméti Demokrata Kör 1868. február 23-i alakuló ülésén Horváth Györgyöt választották meg elnökké. A demokrata köröket áprilisában betiltották, országos szervezőit elfogták. A Demokrata Kör módosított alapszabályával hozták létre a Népkört, melynek első elnöke szintén Horváth György lett. 1873. szeptember 30-án szélsőbal programmal Kecskemét felső kerülete országgyűlési képviselővé választotta. Nem sokáig képviselhette a város és választói érdekeit a parlamentben, mert a következő év januárjában meghalt.

Horváth György a közélet más területén is tevékenyen munkálkodott. A református egyháznak tanácsosa, az iskolaszéknek tagja, a dalárdának több évig elnöke volt. Az irodalom terén műfordítóként alkotott jelentőset. Lefordította Cervantes Don Quijote című regényét, valamint Dumas Neslei torony című drámáját (Kecskemét, 1851). Szerkesztette az 1873. január 5-én megindult Kecskemét című hetilapot is.

(Források: *Kecskemét, 1874 *Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1894)

október 2.

75 éve, 1940. október 2-án Budapesten született dr. Csengery Attila orvos ezredes, a Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórházának korábbi repülőorvosi igazgatója, főigazgató-helyettese, nemzetőr dandártábornok, Máltai lovag.

1964-ben végzett a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Pályafutását az egyetem elvégzése után csapatorvosként kezdte, majd 1968-tól a Repülőkórház jogelődje, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet dolgozója lett. 1977-ben nevezték ki a Repülőorvosi Bizottság elnökének, amely egyben parancsnokhelyettesi pozíciót is jelentett. 1996-ban a Kecskeméti Repülőkórház szervezetében nyugállományba helyezték, de főigazgató-helyettesi beosztását mint közalkalmazott ezután is ellátta. A repülőorvostan mellett fogász és fül-orr-gégész szakvizsgával is rendelkezett, minden szakterületén aktívan dolgozott. Több mint 30 éves kecskeméti katonaorvosi tevékenysége alatt megteremtette a kórházban a korszerű fül-orr-gégészeti és fogászati szemléletet, úgy diagnosztikus mint terápiás területen. Nevéhez fűződik a polgári pilóták és ejtőernyősök számára végzett megyei repülőorvosi bizottsági tevékenység létrehozása. Pályafutását, szakmai és vezetői tevékenységének elismerését számos kitüntetés és elöljárói jutalom támasztja alá. 2001-ben megkapta a Kecskemét Városért Egészségügyi Díjat. 2006-ban Bács-Kiskun Megye Tudományos Díját vehette át. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2011. január 11-én, 71 éves korában hunyt el.

(Források: *Honvédelmi Minisztérium *Katona József Könyvtár)

október 4.

75 éve, 1940. október 4-én Budapesten született Agárdy Ilona színésznő. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán. 1963-tól 1964-ig a Győri Nemzeti Színház tagja volt. A következő évadot, 1964 és 1965 között Kecskeméten, a Katona József Színház színművészeként töltötte. 1965–től a Veszprémi Petőfi Színházban, 1967–től a Mikroszkóp Színpadon játszott. 1970 és 1971 között, valamint 1973 és 1975 között a Békés Megyei Jókai Színházban színésze volt. Közben két évadon át a Szolnoki Szigligeti Színházban dolgozott. 1975 és 1987 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja volt. 1987-től haláláig az egri Gárdonyi Géza Színházban szerepelt.

Első jelentős színpadi sikerét még színinövendék korában a Nemzeti Színház akkori pesterzsébeti Vasas Művelődési Házban Szabó Magda Leleplezés (1962) című színdarabjában érte el. Ugyancsak ezen a színpadon Lope de Vega: A furfangos menyasszony (1963) című komédiájának címszerepében vígjátéki képességeivel aratott sikert. A Pesti háztetők (1961) rokonszenves, de íróilag meglehetősen vérszegény figurája után Rényi Tamás munkásfilmjében, a Mindennap élünkben (1963) már sokkal érdekesebb nőalakot kelthetett életre.

Agárdy Ilona és Cs. Németh Lajos a Pesti háztetõk című filmben

Színészi munkáját 1990-ben Aase-díjjal, 1993-ban Déryné-díjjal ismerték el. Budapesten hunyt el 2001. július 30-án.

(Forrás: *Magyar Színházművészeti Lexikon)

október 8.

150 éve, 1865. október 8-án Kecskeméten született Szilády Károly levéltáros, múzeum- és könyvtárigazgató.

Nagyapja, Szilády Károly a város első nyomdásza, nyomdatulajdonosa, apja Szilády Lajos mérnök, országgyűlési képviselő volt. Középiskolái elvégzése után a bölcsészkaron tanult tovább, 1888-ban bölcsészdoktorátust szerzett, majd három évig a református kollégiumban tanított. Egy ideig testvére, Szilády László nyomdájában dolgozott, később, 1897-ben a város szolgálatába lépett, Kada Elek alkalmazta a levéltárban őrzött könyvgyűjtemény gondozására.

Prohászka József: Szilády Károly

1901-ben Kada Elek polgármesterrel a várost képviselte a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsában. Élete ettől kezdve összefonódott a város közgyűjteményeinek sorsával. 1897-től 1910-ig ugyanis a levéltár, a múzeum és a könyvtár nemcsak ugyanabban az épületben működött, de személyzete is közös volt. 1901-től mindhárom intézmény irányításával őt bízták meg. 1911-től múzeum- és könyvtárigazgatói kinevezést kapott. Vezetése alatt értékes magángyűjteményekkel gazdagodott a könyvtár - 1899: Pesty Frigyes könyvtára, 1923: Szilády Áron könyvtára, 1926: Sréter-Podmaniczky gyűjtemény. 1934. április 30-án nyugdíjazását kérte, a kisgyűlés 100%-os ellátást állapított meg neki, azonban megérdemelt nyugdíját nem sokáig élvezhette. 1934. július 24-én, Kecskeméten hunyt el.

(Forrás: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon)

50 éve, 1965. október 8-án hunyt el Fehér Gyula színész, színészpedagógus.

1879. március 11-én Kecskeméten született. Szülővárosában folytatott középiskolai tanulmányai után Solymossy Elek színészképzőjét végezte el. 1898. október 1-jén lépett először színpadra Mezei Béla nyitrai társulatánál. 1899-től 15 éven át Nyitra, Debrecen, Szabadka, Pécs, Nagyvárad, Kolozsvár színházaiban volt drámai hős- és jellemszínész. 1914-től 1935-ig, kényszernyugdíjazásáig, majd rehabilitálásától, 1946-tól 1957 októberéig Budapesten, a Nemzeti Színház tagja volt. Klasszikus és modern művekben lépett fel mint epizódszínész. Képzett bariton hangja énekes szerepek alakítására is alkalmassá tette. Az Országos Színészegyesület alelnökeként részt vett a színésztársadalom szociális helyzetének javításában. 1922-től — több mint egy évtizeden át — az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának tanáraként is dolgozott. Sokoldalú karakterizáló képessége lehetővé tette számára, hogy csaknem valamennyi Shakespeare-darabban játsszon. Jelentős szerepei voltak továbbá: Bánk bán, Petur bán (1925-29 között ötször játszotta a Nemzeti Színházban) és az 1962. évi kecskeméti előadásokon Simon bán.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Színháztörténeti Lexikon *Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet)

október 12.

60 éves dr. Szajki Károly sebész-gasztroenterológus, osztályvezető főorvos. 1955. október 12-én született. Orvosi diplomáját 1981-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte Summa cum laude minősítéssel. Sebész szakvizsgáját 1985-ben, a gasztroenterológiai szakvizsgát 1995-ben szerezte meg, mindkettőt jeles eredménnyel.

Dr. Szajki Károly dr. Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára gratulációját fogadja a Kecskemét Város Egészségügyéért Díj odaítéléséért

1981 októbere óta dolgozik a Bács-Kiskun Megyei Kórház Általános Sebészeti Osztályán. 2004 márciusától osztályvezető főorvosként a kórház Speciális Rehabilitációs Osztályának munkáját irányítja. 2006 és 2009 között a Bács-Kiskun Megyei Kórház megbízott orvosigazgatói feladatait is ellátta. 2008-ban Luxemburgban képviselte hazánkat az Európai Unió betegbiztonságra kiterjedő szakmai és jogrendszeri harmonizációs tárgyalásain.

A Magyar Sebész Társaság, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-és Gyógyszerész Szakosztálya tagja, a Magyar Betegbiztonsági Társaság alapító tagja.

Az egészségügyi ellátásban folytatott közel 35 éves kimagasló szakmai és tudományos tevékenységéért, az ellátás fejlesztése terén elért eredményeiért, valamint a Speciális Rehabilitációs Osztály osztályvezető főorvosaként végzett munkájáért 2015. május 28-án Kecskemét Város Egészségügyéért Díjban részesült.

(Forrás: *Bács-Kiskun Megyei Kórház)

október 13.

25 éve, 1990. október 13-án, Kecskeméten hunyt el Welther Dániel újságíró, főszerkesztő. 1924-ben született. 1956-tól 1982-ig a Petőfi Népe főszerkesztője volt. Későbbi utóda, Lovas Dániel egy visszaemlékezésében így jellemezte: "Welther a maga idejében országos hírű főszerkesztő volt. Kinevezését 1956 után kapta mint egykori délvidéki partizán, és több mint két évtizedig meg tudta őrizni pozícióját. Okos, számító, de közvetlen ember volt, beoltva egy adag csibészséggel. A megyei pártvezetés tekintélyes tagjaként nem játszotta meg magát, hivatalos ügyeit legszívesebben a sajtóház sarkán működő presszóban intézte egy pohár konyak mellett. Persze közben mindenkiről tudott mindent, végrehajtotta – és beosztottaival is szigorúan végrehajttatta – a pártutasításokat, különben nem maradhatott volna a helyén."
(Források: *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Lapok, 2007)

október 15.

75 éve, 1940. október 15-én Budapesten született Tolnai Miklós színész.

Előadóművészként kezdte pályáját 1959-ben, majd 1964-től a debreceni Csokonai Színház, 1966-tól a Szolnoki Szigligeti Színház, 1968-tól a Békéscsabai Jókai Színház, 1970-től pedig a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja.

A 25. Színházban 1976-tól játszott, majd 1981-től a kecskeméti Katona József Színházban, 1983-tól a József Attila Színházban, 1989-től pedig a Nemzeti Színház társulatának tagjaként lépett színpadra. 2000-től hosszú évekig a Pesti Magyar Színház művésze volt, utoljára az István, a király című előadásban láthatták a nézők.

Tolnai Miklós pályája során játszotta többek között Kőműves Kelemen, Lear király és Sancho karakterét, de szerepein túl számtalan szinkronszínészi feladat és rádiós alakítás fűződik a nevéhez. A nézők láthatták a Linda, a Szomszédok és az Angyalbőrben című népszerű televíziós sorozatokban és többek között a Havasi selyemfiú, A Pogány Madonna és a Csinibaba című filmekben. 2015. március 16-án Budapesten hunyt el.

(Források: *MTI *Pesti Magyar Színház)