165 éve, 1852. január 25-én született Baligó János piarista tanár. Iskoláinak egy részét - a 7. és a 8. osztályt - Kecskeméten, a kegyesrendiek gimnáziumában végezte. Pappá szentelése után, 1875-ben Kecskeméten, ezt követően Selmecbányán, Léván, Veszprémben, Vácott, Máramarosszigeten, Szegeden, Kolozsvárott és Nagykárolyban rendi gimnáziumokban tanított. Kecskeméti évei alatt vezércikkeket, novellákat, humoros tárcákat és verseket írt a Kecskeméti Lapokba és a Kecskemétbe.

65 éve, 1952. január 25-én hunyt el Garay Ákos festő, grafikus. 1866. október 3-án született. Tanulmányait Pécsett, majd Budapesten a Mintarajziskolában végezte. 1885 és 1887 között Münchenben a művészeti akadémiára iratkozott be, valójában azonban nem sokat koptatta a porosz szellemű intézmény márványlépcsőit. A magyar művészpalánták – így Garay is – inkább Hollósy Simon köré gyülekeztek, aki rendkívül szuggesztív egyéniség és a naturalizmus egyik legeredetibb képviselője volt ekkor Münchenben.

Garay Ákos országosan ismertté a lovakról, ménesekről és a magyar huszárokról készült festményeivel, rajzaival vált. Forrásértékűek a népélet témaköréből készült festményei, tus- és ceruzarajzai. Gyakran festett sárközi témájú képeket is, melyekhez olykor modellje a sárközi népviseletbe öltözött felesége volt. Szívesen festette és rajzolta a bugaci pásztorok életét is. Fiatal korában feleségével együtt heteket töltöttek a pusztán a karámhoz ragasztott sövényfonású csikóstanyán. A Juhászok a kecskeméti vásáron című műve 1927-ben elnyerte a Magyar táj- és életkép-kiállítás grafikai díját. Hollósy Simon így jellemezte: „Ennek a tejfeles szájúnak ló a lelke. Hiszen láthatjátok, még a legutolsó patkószeg is a maga helyén van. Nyereg, kocsi, mind a kisujjában. Beszélhetsz neki Rembrandtról vagy Bastien Lepageról, neki csak a pusztán jár az esze. Ennek ugyan hiába írták a Tristant, Lohengrint, folyton a «Lóra csikós, lóra» cseng a fülében.”
(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Színházművészeti Lexikon  *Magyar Színművészeti Lexikon) 

40 éve, 1977. január 25-én hunyt el Vásárhelyi Zoltán tanár, karnagy, zeneszerző, Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, a magyar kóruskultúra kimagasló egyénisége. 1900. március 2-án, Kecskeméten született. A Zeneakadémián előbb hegedű tanszakon, majd Kodály Zoltánnál zeneszerzésből nyert diplomát. Észtországban és Norvégiában működött hegedűművészként és hangversenymesterként. Hazatérése után Kecskeméten, a Városi Zeneiskolában volt hegedű- és karénektanár (1926–42). Itteni működéséhez számos klasszikus kórusmű bemutatója fűződik. Nagy része volt az új magyar, főleg Kodály Zoltán énekkari zenéjének megismertetésében. A Kecskeméti Dalárda betanításában és vezetésével mutatta be Kodály Zoltán Jézus és a kufárok és Molnár Anna című művét. 1942-től a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára lett. 1949-től a karvezetőképző tanára. 1938–1948 között számos munkáskórust és üzemi énekkart vezetett. A háború éveiben is vállalta – a hivatalos letiltás ellenére – Kodály Ady versére írott Felszállott a páva című kórusművének vezénylését. 1946-tól a Munkásdalosszövetség országos karnagya volt. Kórusával (Vásárhelyi-kórus) megnyerte az angliai (Llangollen) nemzetközi kórusverseny első díját. Vezette a MÁVAG Acélhang férfikórusát, mellyel a budapesti nemzetközi versenyen nyert első díjat. Alapító karnagya volt a Honvéd Művészegyüttes férfikarának és művészeti vezetője a Rádió Énekkarának. Több koncerten vezényelte az Állami Hangversenyzenekart és a Rádiózenekart. Mint zeneszerző több népdalfeldolgozás, kantáta, tömegdal és gyermekkórusmű szerzője.
(Forrás:  *Magyar Életrajzi Lexikon)

TÁMOGATÓINK

   

A mai nap további érdekesebb évfordulói (tovább olvasom: »»):