főoldalra
   
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét
2024. március 29.
   


PARTNEREINK



KTV

Synergic Kft.


Termostar Kft.

  



 

Írásaival is gyászolta a szabadságharcot200

Boross Mihály200 éve, 1815. január 9-én Ószőnyben született Boross Mihály író, hírlapíró, ügyvéd, a forradalom és szabadságharc jelentős politikusa. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.

Székesfehérváron 1843-ban telepedett le, de polgárjogért nem folyamodott. A megye 1846. évi tisztújításakor a tiszteletbeli ügyészséget pályázta meg, ám a tisztséget nem nyerte el. A következő években ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1848. március 14-én már Pesten tartózkodott: mint a Székesfehérvári Első Magyar Költsönös Életbiztosító Intézet egyik képviselője az Első Hazai Takarékpénztár közgyűlésén vett részt. E közgyűlésen a két intézet fúziójáról döntöttek. A következő napot is Pesten töltötte, s mint visszaemlékezéséből tudjuk, részt vett a pesti utca eseményeiben, majd 16-án érkezett vissza Székesfehérvárra. Itt már híre járt a Pesten történteknek. Boross visszaérkezését követően a Fekete Sas kávéházba sietett, amely, mint a pesti Pilvax, a liberális ellenzéki ifjúság gyülekező helye volt. Este a Városház téren népgyűlést tartottak, ahol a 12 pontot és a Nemzeti Dalt olvasták fel, és Hamvassy Elemér, a későbbi nemzetőrkapitány javaslatára, a nemzetőrség felállításáról is határoztak.

Boross a következő hónapokban politikai röpiratokat - Politikai labdacsok; Politikai káté; Szabadság, egyenlőség, testvériség; Eke, kard és könyv - készített, amelyek Székesfehérváron jelentek meg. A népszerű ügyvédet 1848 májusában a helyhatósági választásokon a városi közgyűlés tagjává választották. A város vezető testületbe is jelölték, de tanácsosnak nem választották meg. A megyei közigazgatás átalakításakor is jutott szerep számára. Az országgyűlési választások előkészítésében, a másodalispán vezetése mellett alakult központi választmány tagjává, majd május 5-én táblabíróvá nevezték ki, de részt vett az egyik nemzetőröket összeíró küldöttség munkájában is. 1848 júniusában a hivatalos Közlöny Fejér megyei tudósítója lett. Ezenkívül a győri Hazánkban is megjelentek írásai. Az országgyűlési választásokon a bodajki kerületben képviselőjelöltként lépett fel, de kisebbségben maradt, így híveit az ugyancsak liberális Salamon György támogatására hívta fel. 1848 őszén a jogvégzettségű Borosst a megyei főjegyző helyettesítésével bízták meg. 1849. január 16-án Gyulai Gaál Ede császári biztos parancsára letartóztatták, majd Budára vitték, fogságából csak március közepén szabadult.

A közigazgatás újjáalakításakor, a forradalmi szellemű tisztikar választásakor gróf Batthyány István kormánybiztos Fejér megye másodalispánjává nevezte ki, azután a vésztörvényszék elnöke lett. 1849 augusztusában a székesfehérvári helyőrség megtámadására készített tervet, de a hadi események következtében az akció nem valósult meg. Ennek ellenére szabadcsapataival augusztus elején Székesfehérvárra érkezett. Boross Mihály regényeA következő napok eseményei, az augusztusi felkelés Székesfehérvárra súlyos megpróbáltatást hozott, több nemzetőrt kivégeztek, az osztrák katonaság bosszúból a Királysor házait is felgyújtotta. Boross, Mednyánszky Sándor csapataival ismét Székesfehérvárra érkezett, s mint a vésztörvényszék elnöke tevékenykedett.

Boross Mihály regénye

A honvédcsapatok távozását követően, augusztus 20-án Komáromba menekült. A vár kapitulációja előtt Klapka György a várba menekült városi és megyei tisztikart honvédtisztekké - Borosst hadbíró századossá - léptette elő. A vár kapitulációjakor mindnyájan mentességet és büntetlenséget nyertek. Ennek ellenére Borosst is letartóztatták, de hamarosan szabadon bocsátották. Először Iváncsára vonult vissza, majd baracskai birtokán élt. A gazdálkodás mellett állandó munkatársa volt a Hölgyfutárnak, írásai megjelentek a Budapesti Visszhangban is. 1851-ben a kecskeméti református gimnázium földrajz és történelem tanárává nevezték ki, ám még ez évben letartóztatták, majd 1853-ban 2 évi várfogságra ítélték. 1855 decemberében szabadult, Pesten telepedett le. A neoabszolutizmus évei alatt újságíróként a Vasárnapi Újságnál dolgozott, később a Napkelet munkatársa lett. Az újságírás mellett számos regényt írt (Boldogháza, András a szolgalegény, A hazajáró lélek, A szomszéd, stb.). A népies novella és regényirodalmunk egyik népszerű képviselője volt a Bach-korszakban.

Internálását 1859-ben szüntették meg a hatóságok. Székesfehérvárra az alkotmányos élet helyreállítását követően gróf Cziráky János főispán kérésére költözött. A december 17-én tartott tisztújításon gróf Batthyány István javaslatára a másodalispáni tisztségre jelölték. Az alispáni tisztség mellett a központi választmány elnöki tisztét is betöltötte. Közigazgatási tisztségeiről a provizórium bevezetésével lemondott, majd ügyvédi oklevelének kihirdetését követően ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Emellett a megyei törvényszéki tagságát megtartotta, s itt tanácsosként tevékenykedett 1865 szeptemberéig. A királyi járásbíróságok megszervezését követően a székesfehérvári királyi járásbíróságra nevezték ki. 1876 júniusában ment nyugdíjba, ügyvédként azonban 1882-ig működött.

Boross Mihály idős korában
Boross Mihály idős korában

Ezt követően történetírói és újságírói tevékenységet fejtett ki. Megírta visszaemlékezéseit, amelyben többek között a forradalom és szabadságharc, valamint az 1861-es alkotmányos év városi és megyei eseményeit rögzítette. Fejér megye első társadalmi hetilapjának, az 1871-ben indult Székesfejérvárnak is munkatársa, majd rövidebb ideig felelős szerkesztője volt. A város életében, lapkiadóként is jelentős szerepet játszott. 1881-ben alapította és szerkesztette a Fehérvári Híradó című társadalmi hetilapot. A függetlenségi politikai irányt képviselő lap hosszabb ideig létezett, de végül beolvadt a Szabadságba, amely szintén a függetlenségi politikát szolgálta. Boross Mihály 1899. március 5-én Sárbogárdon hunyt el, halálával az egyik legjelentősebb Fejér megyei 48-as liberális politikus távozott az élők sorából.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Önkormányzati Kommunikációs Központ, Székesfehérvár)

Könyvajánló

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK


MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!


VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről


Ötven életút, ötven sikertörténet

(további információk: »» )

 

 

TÁMOGATÓINK

      

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata

 

Aktuális lapszámunk tartalma:

A kecskeméti piarista ház alapítója

Kecskemét kínai misszionáriusa

50 éve hunyt el a kecskeméti paradicsomnemesítés megteremtője

Írásaival is gyászolta a szabadságharcot

Kecskeméten nagyon jó sorom volt


Aktuális számunk


2024. március


Letöltés egyben (PDF)


Archívum

2007. december
2008. január
2008. február
2008. március
2008. április
2008. május
2008. június-augusztus
2008. szeptember
2008. október
2008. november-december
2009. január
2009. február
2009. március
2009. április
2009. május
2009. június-augusztus
2009. szeptember-október
2009. november-december
2010. január-február
2010. március-április
2010. május-június
2010. július-augusztus
2010. szeptember-december
2011. december
2012. június
2012. július-augusztus
2012. szeptember-október
2012. november-december
2014. január 9.
2014. január 16.
2014. január 23.
2014. január 31.
2014. február 14.
2014. február 28.
2014. március 15.
2014. március 31.
2014. április 15.
2014. április 30.
2014. május 15.
2014. május 31.
2014. június 15.
2014. június 30.
2014. július 31.
2014. augusztus 15.
2014. augusztus 31.
2014. szeptember 15.
2014. szeptember 30.
2014. október 15.
2014. október 31.
2014. november 30.
2014. december 15.
2014. december 31.
2015. január 15.
2015. január 31.
2015. február 14.
2015. február 28.
2015. március 15.
2015. március 31.
2015. április 15.
2015. április 30.
2015. május 15.
2015. május 31.
2015. június 15.
2015. június 30.
2015. július 31.
2015. augusztus 31.
2015. szeptember 15.
2015. szeptember 30.
2015. október 15.
2015. október 31.
2015. november 30.
2015. december 31.
2016. január 15.
2016. január 31.
2016. február 29.
2016. március 31.
2016. április 30.
2016. május 31.
2016. június 30.
2016. július 31.
2016. augusztus 31.
2016. szeptember 30.
2016. október 31.
2016. november 15.
2016. november 30.
2016. december 31.
2017. január 15.
2017. január 31.
2017. február 28.
2017. március 31.
2017. április 30.
2017. május 31.
2017. június 30.
2017. július 31.
2017. augusztus 31.
2017. szeptember 30.
2017. október 31.
2017. november 30.
2017. december 31.
2018. január 31.
2018. február 28.
2018. március 31.
2018. április 30.
2023. január 31.
2023. február 28.
2023. március 31.
2023. április 30.
2023. május 31.
2023. június 30.
2023. július-augusztus
2023. szeptember
2023. október
2023. november
2023. december
2024. január
2024. február
2024. március


Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
regisztrálás


  HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c.  •  Tel.: 20/886-1979  •  E-mail: info@hirosnaptar.hu