2023. január 31.

A szabadságharc költője

200 évvel ezelőtt, 1823. január 1-jén született Petőfi Sándor költő. Petőfi 1828 májusától 1831 májusáig a kecskeméti evangélikus iskola tanulója volt. 1828. május 10-én érkezett Kecskemétre. Az ötéves kisfiút féltőn szerető édesanyja szekérrel hozta Félegyházáról a nagybácsi, Hrúz Mihály házába.
tovább >>>

Az alföldi homok meghódítója

180 éve, 1843. január 11-én született Wéber Ede pedagógus, szőlész, nemzetgazdász. Svájcból, ahol tanári diplomát szerzett, a magyar kormány meghívására jött Magyarországra 1870-ben, hogy átvegye a Balatonfüreden létesült árvaházi nevelőintézeti pedagógusokat képző intézet vezetését. 1872-től 1882-ig a budai tanítóképző intézetben tanított. Ezután nyugalomba vonult. Kerepesre költözött, majd Kecskemét határában svájci tőkések közreműködésével 2000 holdas szőlőtelepet létesített Helvécia néven.
tovább >>>

Az első kecskeméti közpark megálmodója

155 évvel ezelőtt, 1868. jan. 17-én hunyt el Gyenes Mihály városi mérnök. Ügyvédi oklevelét 1829. szeptember 26-án, a mérnökit 1829. november 2-án hirdették ki Kecskemét város tanácsülésén. 1831-ben lépett a város szolgálatába. 1831-től 1836-ig aljegyző, 1836-37-ben tanácsnok volt, majd 1838. november 1-től 1848. június 15-ig a város erdőfelügyelője. A Kecskemét közepén éktelenkedő és betegségeket terjesztő ún. Déllő mocsárt lecsapolta és városi sétatérré alakította 1834-ben. Munkálkodásának eredményeként a Kecskemét környéki homokot főként akác, kanadai jegenye, néhol szil és tölgyfákkal kezdték beültetni.
tovább >>>

A Jó Pásztor Otthon története

30 éve, 1993. január 5-én Jó Pásztor Otthon néven idősek szeretetotthona nyílt Kecskeméten. A hunyadivárosi épület ünnepélyes megáldásán Marosi Izidor érdemes váci püspök is részt vett, valamint azok, akik munkájukkal, adományaikkal hozzájárultak az otthon megújításához. A Jó Pásztor Nővérek által visszaigényelt romos épületet a Népjóléti Minisztérium 7,5 milliós pályázati díjából, a kecskeméti önkormányzat 3 milliójából és a hívek 4,5 milliós adományából varázsolták újjá.
tovább >>>

Gazda a pásztorvilágban

30 éve, 1993. január 6-án hunyt el Gaál József Kecskemét város főintézője, mezőgazdasági mérnök. Bugaci emlékeit Pásztorvilág gazdaszemmel címmel megjelent könyvében foglalta össze.
tovább >>>

Mélységesen mélyen ismerte a zenét

80 éve, 1943. január 4-én Gyulán született Ladics Tamás, a kecskeméti Kodály Iskola zenetanára. Tanulmányait Békésen, Budapesten és Szegeden végezte, zongora-szolfézs szakos tanári diplomáját 1965-ben szerezte meg. 1965-től 2007-ig, haláláig a Kodály Iskola zongoratanára, korrepetitora volt. A 42 Kecskeméten töltött év alatt tanári munkáját felelősségteljesen, szeretettel végezte, számos tanítványa választotta élethivatásul a zenei pályát.
tovább >>>

NAPRÓL NAPRA

2023 januárjának ünnepeltjei: Bódogh János távírótiszt, gyorsírótanár; dr. Kocsis Attila nyugalmazott rendőr ezredes, volt megyei főkapitány; Somogyi József Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, a II. világháború utáni magyar szobrászat kiemelkedő személyisége; Nyúl Tóth Pál városi tanácsnok, helyettes polgármester; Kiss Bálint festőművész, restaurátor és Gabányi László színész, a Nemzeti Színház örökös tagja.
tovább >>>

VALLOMÁSOK: Kocsis Pál pedagógus, nyugalmazott iskolaigazgató

75 éves Kocsis Pál pedagógus, nyugalmazott iskolaigazgató. A hírös városban született 1948. január 5-én. Tanulmányait szülőhelyén kezdte meg, előbb a Jókai Mór Általános Iskolába járt, azután a Közgazdasági Technikum mezőgazdasági tagozatának diákja volt, majd elvégezte a Felsőfokú Kertészeti Technikumot is. 1968-tól a Helvéciai Állami Gazdaságban dolgozott, míg 1969. szeptember 1-jén a pedagógusi pályára lépett. A Kisfái Szakiskolában kezdett és onnan is ment nyugdíjba (később a szakiskola Mezőgazdasági Szakközépiskola lett, míg napjainkban Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakgimnázium és Szakközépiskola néven működik). 1983 és 2003 között az intézmény igazgatóhelyettese, 2003-tól az iskola igazgatója volt.
tovább >>>