Mélységesen mélyen ismerte a zenét80

75 éve, 1943. január 4-én Gyulán született Ladics Tamás, a kecskeméti Kodály Iskola zenetanára. Szülei harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot, édesapja, dr. Ladics Tamás Békésen volt körzeti orvos, a Békési Szülőotthon alapítója. Általános iskolai és hangszeres tanulmányait a viharsarki településen végezte. Kedves emléke volt a Békési Evangélikus Gyülekezetben végzett kántori szolgálata. Édesapja korai elvesztése után, 1958-tól Budapesten tanult tovább, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora szakára nyert felvételt. 1962-ben Szegeden a Zeneiskolai Tanárképzőben, a Zeneművészeti Szakiskolában folytatta tanulmányait, ahol 1965-ben kapta kézhez zongora-szolfézs szakos tanári diplomáját.

Leendő feleségével tudomásuk volt arról, hogy Kecskeméten van egy különleges iskola, ahol hangszeroktatás is folyik. Így állást keresve a hírös városba jöttek, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnáziumba, ahol Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta igazgatónő ígéretet tett arra, hogy mindkettőjüket fogadja. Az ígéret valósággá vált: Ladics Tamás 1965-től 2007-ig, haláláig a Kodály Iskola zongoratanára, korrepetitora volt. A 42 Kecskeméten töltött év alatt tanári munkáját felelősségteljesen, szeretettel végezte, számos tanítványa választotta élethivatásul a zenei pályát.

A fuvola szakos tanulókat évtizedeken át kísérte zongorán

A fuvola szakos tanulókat évtizedeken át ő kísérte zongorán a szerepléseken, hangversenyeken. Szvoren András Jeney-díjas fuvolatanár így emlékezett meg róla: „2000-ben, amikor Kecskemétre érkeztem, ő volt az első ember, aki a szárnyai alá vett, mindenféle jó tanáccsal ellátott. Barátjául fogadott, és ez a barátság az együtt töltött évek alatt fokozatosan erősödött. Ő eléggé zárkózott ember volt, ugyanakkor mélységesen mélyen ismerte a zenét, óriási lemezgyűjteménye kapcsán operákról, zongoraművekről mindig jókat tudtunk beszélgetni.”

Feleségével és két gyermekükkel az 1980-as évek elején

1966-ban kötött házasságot volt évfolyamtársával, Falusi Erzsébettel. Házasságukból két gyermek született, 1970-ben Monika és 1978-ban Tamás. Tanári állása mellett több mint harminc éven keresztül a Városházán esküvők és névadóünnepségek orgonistája volt. 1993-tól óraadó tanárként a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Karán is oktatott, a kántorképzésben résztvevő hallgatókat tanította nagy odaadással.

Nagykőrösön is oktatott - kollégái, tanítványai nagy-nagy szeretettel vették körül

Ladics Tamás életének 65. évében, hosszú, súlyos betegség után 2007. augusztus 24-én hunyt el. Néhány nappal később a kecskeméti evangélikus templomban megtartott búcsúztatásán Alföldyné Dobozi Eszter, a Kodály Iskola igazgatónője többek között ezekkel a gondolatokkal méltatta:

„Ladics Tamás nem készületlenül szólíttatott el ebből a földi létből. Készült az utolsó útra. Tudhatjuk abból, ahogyan elrendezte földi dolgait. Ahogyan gondoskodni igyekezett, életidején túli időkre is, családja tagjairól. Készülődése azonban – hisszük – nem az innen elkívánkozó emberé volt, hiszen a legvégsőkig ragaszkodott munkájához, feladataihoz. Bennünk, akik a munkatársai lehettünk, talán az a kép marad meg róla legélesebben, ahogyan – kissé megtörtén, megfogyatkozva bár – de még mindig a szép és vonzó megjelenésű férfi tartásával, kellő elszántsággal és felelősségtől hajtva lépked az iskola parkolójától a kapuig, föl-föl a második emeleti zeneszobába, ahol a tanítványai várnak rá. [...] A gyerekek szerették őt, mert bölcs volt és türelmes. Vannak, akik úgy emlékeznek rá, ő mutatta meg nekik először a zene szépségét.”