1935. szeptember 24-én Kerepesen hunyt el Wéber Ede pedagógus, szőlész, nemzetgazdász.
1843. január 11-én Svájcban, Bázelben született. Tanári
diplomát szerzett, azután a magyar kormány meghívására 1870-ben
Magyarországra jött, hogy átvegye a Balatonfüreden létesült
árvaházi nevelőintézeti pedagógusokat képző intézet vezetését. 1872-től
1882-ig a budai tanítóképző intézetben tanított. Ezután nyugalomba
vonult. Kerepesre költözött, majd Kecskemét és Kiskunfélegyháza
határában svájci tőkések közreműködésével 2000 holdas szőlőtelepet
létesített "Helvécia" néven. Az alföldi homok meghódításának lelkes előharcosa volt. Munkájáról később így írt:
„a telepítés célja nem csupán üzlet, nem csupán a jogosult legmagasabb
polgári haszon elérése volt, hanem ezen célok mellett azon ideális és
hazafias feladat is, hogy Kecskemét város és a telepítő társaság a
Dunántúl filoxéra által sújtott, kereset nélkül maradt polgárait a
biztos kivándorlástól avagy elzülléstől megóvja s részükre a
filoxéramentes homoki szőlők letelepítése által tisztes megélhetést és
kenyérkeresetet biztosítson.”
Közreműködött a Kecskemét-fülöpszállási helyiérdekű vasút létrehozásában
is. Közéleti tevékenységen kívül irodalommal is foglalkozott,
Petőfi-verseket és népdalokat fordított németre. 1935. szeptember 24-én
hunyt el.
(
Források: *Gerencsér József: Aranyhomok *Hulej Endre - Ö.
Kovács József: Wéber Ede és Helvécia *Katona József Könyvtár
*Kecskeméti Életrajzi Lexikon)
Könyvajánló
MEGJELENT! MEGJELENT! MEGJELENT!
VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről
Ötven életút, ötven sikertörténet
(további információk: »» )
TÁMOGATÓINK
A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata
