1940. augusztus 31-én Kispesten született Szalai Györgyi Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész. Édesapját korán elvesztette, emiatt általános iskoláit több vidéki városban végezte. Először Kecskemétre került. Itt egy különleges élményben volt része, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy később filmes lett. "Kecskeméthez fűződik egy fantasztikus élményem, ami mostanában került elő. Mintha a filmes pályafutásomnak kicsit spirituális előjele lett volna. Ott a kollégium udvarán játszottunk, bújócskáztunk; régen volt ilyen krumpliverem – az még nem a hűtőszekrények világa volt –, én egy ilyen krumpliveremben bújtam el, aminek deszkaajtaja volt résekkel, ferde fehér fal vezetett le a pincébe. Hátra néztem, és megláttam azt a szemben lévő, nagy medencét széles párkánnyal, aminek a szélén gyerekek futkostak – én ezt megláttam fordítva a falon. Tehát a camera obscurát ott fölfedeztem. Nem is mertem elmondani senkinek, mert nem tudtam, mi az. Gondoltam, azt hiszik, elment az eszem, és inkább nem beszéltem róla. Csak nagyon későn jöttem rá aztán, hogy ez mi volt. Valószínűleg innen orientálódik az egész."

1963-ban 1200 jelentkezőből került be a Színművészeti Főiskolára, ahol filmrendezést, valamint operatőri, világítási és vágói munkát is tanult. A Balázs Béla Stúdióban kezdte filmes pályafutását. A MAFILM Társulás Filmstúdió, később a Mozgókép Innovációs Társulás alapító tagja volt. A hetvenes évek elején a Budapesti Iskola kísérleti, dokumentarista filmalkotói módszerének egyik meghatározó egyénisége lett.


Még 1963-ban, a felvételi során ismerkedett meg Dárday Istvánnal, akivel szellemi fejlődésük és szakmai tevékenységük elválaszthatatlanná vált. Első közös filmjük a Jutalomutazás (1975) volt. Filmográfiájuk kilencven százalékban azonos. Dárday Istvánnal közös filmjeik közül az egyik legismertebb, Az emigráns (2006), mely Márai Sándor utolsó naplója alapján készült.

Vitézy László Békeidő című filmjének nemcsak forgatókönyvét írta, de a szereplő kereséstől a vágásig végigcsinálta a produkciót. (A film az első filmesek fesztiválján Mannheinben fődíjat nyert, ahol előzőleg a Jutalomutazás nyerte a fődíjat.) Erdőss Pál Adj király katonát című filmjének szintén társalkotója, a film Cannes-ban Arany Kamerát, Velencében Arany Oroszlánt nyert. A Békeidőért (1988) és az 1987-ben készült Harcmodor című filmek forgatókönyveiért elnyerte a filmkritikusok díját.


Napjainkban is Budapesten él. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

(Források:  *Apertúra - Film–Vizualitás–Elmélet  *Czirják Pál: „Mi filmet filmkészítés közben csinálunk” – beszélgetés Szalai Györgyi filmrendezővel)