|
|
Svéd Sándor Kossuth díjas operaénekes1906. május 28.![]()
Svéd Sándor
(Fotó: Országos Széchényi Könyvtár) Tanulmányait 1924 és 1929 között Szabados Bélánál a Zeneakadémián, majd Olaszországban – Sammarco és Stracciari irányításával – végezte. 1928-ban debütált Budapesten, Lunaként; akkor, amikor nálunk is bécsi, berlini színvonalon lehetett – saját erőből – Verdi-előadásokat rendezni. Fellépett az 1929-és, Sergio Failoni által vezényelt A végzet hatalmában, amelynek sikere a szép hangok mellett kétségkívül az elemi erejű olasz dirigens drámai interpretációjának volt köszönhető. 1931-ben ugyancsak Failoni segítette színpadra (mint a 19. századi operarepertoár egyik újra felfedezettjét) a Don Pasqualet, amelyben a két ifjú tehetség – Orosz Júlia és Svéd Sándor – aratta Donizetti számára a legnagyobb sikert. Hamar „elcsábították": igazi világnagysággá nevelte az Operaház. Kezdettől lenyűgöző hangja az olasz iskolázás után vált a kor legszebb és legjobban képzett baritonhangjainak egyikévé és ugyanott a nagy olasz stílust is megtanulta Svéd Sándor. Magától értődő volt gyors kitörése a viszonylag szűk keretek közül. 1936-ban a bécsi Staatsoper tagja lett, majd 1940-től 1950-ig a Metropolitan gárdájához tartozott. Közben több ízben vendégszerepelt Olaszországban, többek között a Scalában, ahol a Tell Vilmos címszerepében aratott hatalmas sikert. TÁMOGATÓINKTÁMOGATÓINK1950-től 1956-ig újra a budapesti opera tagja volt. Az 1956-os forradalom kitörése előtt a hatóságok bevonták az útlevelét, és arra is rákényszeríttették a világhírű baritonistát, hogy amolyan harmadrangú énekeshez illően vidéki kultúrházakban, katonai laktanyákon is fellépjen. A forradalom kitörése előtt történt, hogy Svéd Sándort ismét a katonák közé vezényelték. Többedmagával majdnem megfagyott a fellépésre várakozva. A teremben egy hatalmas vaskályha gubbasztott. Svéd Sándor körülnézett, és néhány másodperc múlva Sztálin elvtárs válogatott művei ott lobogtak a kályhában… A forradalom és szabadságharc bukása után külföldre távozott, de még a hetvenes évek elején is hazajárt vendégszerepelni. ![]() Mozart Don Giovanni című operájában (Budapest, 1945 után - MTI Fotó/Várkonyi László) Svéd Sándor tökéletes technikával, énektudással és hangszépségével aratott sikereket. Nem sorolható a drámai énekesek típusába; áradó, igazi olasz jellegű hanganyaga azonban feledtetni tudta színpadi játékának merevségét és a drámai kifejezés háttérbe szorulását. Azon énekesek egyike volt, akiknél a matéria és a technikai tudás oly magas fokú, hogy az önmagában is élményt szerez. A harmincas évek elejének budapesti Mozart-újjáéledése során Knappertsbusch vezényletével énekelte a Don Giovannit és sokak véleménye szerint ő volt a magyar operaszínpad talán leghódítóbb Don Giovannija. 1949 és 1956 között ismét szerződés kötötte a budapesti Operához. Ebben az időszakban az Anyegin bizonyult az egyetlen maradandó értékű operai repertoárbővítésnek – ami azért is érdekes, mert korábban többszöri kísérletre sem lehetett a művet hosszabb ideig színen tartani. Talán a látványos rendezés, a líraibb zenei megfogalmazás és – nem utolsósorban – a kiemelkedő szereplőgárda (Udvardy, Simándy, Svéd, Losonczy, Melis, Osváth és Mátyás Mária) játszott ebben döntő szerepet. Parádés, regényes életvitele, színpadi „grandezza" stílusa már életében legendákkal övezte alakját. A korabeli szakirodalom a világ három legnagyobb baritonja közé sorolta, egy zártkörű esten Truman elnök kísérte zongorán, egy bécsi Álarcosbálra húszezer békebeli, infláció előtti schillingért ugrott be, és a sor folytatható. Az Egyesült Államokban azonban reklámfőnököt kellett fizetnie, hogy egy-egy képe vagy beszámolója megjelenjék. „Igaz, olcsón megszámították, mert nem volt nagyon nehéz eladni" – emlékezett. Sajátos módon nem szívesen hallgatta lemezfelvételeit. „Vagy olyan rossz vagyok rajtuk, hogy hallgatni nem lehet őket, vagy pedig irigykednem kell, hogy így is tudtam negyven éve" – dohogott Abody Bélának, aki szerint azonban végig „úgy" tudott énekelni. Bécsben hunyt el 1979-ben, de végakaratának eleget téve, Budapesten temették el. (Források: *Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum) Könyvajánló
|
Aktuális lapszámunk tartalma:A schwechati csata egyik áldozata A református főgimnázium egykori igazgatója A hírös város legendás sebésze Kecskemétre menekült az iskola elől Félt a közönytől, a se-se emberektől Aktuális számunkArchívum
2007. december
2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június-augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november-december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június-augusztus 2009. szeptember-október 2009. november-december 2010. január-február 2010. március-április 2010. május-június 2010. július-augusztus 2010. szeptember-december 2011. december 2012. június 2012. július-augusztus 2012. szeptember-október 2012. november-december 2014. január 9. 2014. január 16. 2014. január 23. 2014. január 31. 2014. február 14. 2014. február 28. 2014. március 15. 2014. március 31. 2014. április 15. 2014. április 30. 2014. május 15. 2014. május 31. 2014. június 15. 2014. június 30. 2014. július 31. 2014. augusztus 15. 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 15. 2014. szeptember 30. 2014. október 15. 2014. október 31. 2014. november 30. 2014. december 15. 2014. december 31. 2015. január 15. 2015. január 31. 2015. február 14. 2015. február 28. 2015. március 15. 2015. március 31. 2015. április 15. 2015. április 30. 2015. május 15. 2015. május 31. 2015. június 15. 2015. június 30. 2015. július 31. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 15. 2015. szeptember 30. 2015. október 15. 2015. október 31. 2015. november 30. 2015. december 31. 2016. január 15. 2016. január 31. 2016. február 29. 2016. március 31. 2016. április 30. 2016. május 31. 2016. június 30. 2016. július 31. 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 30. 2016. október 31. 2016. november 15. 2016. november 30. 2016. december 31. 2017. január 15. 2017. január 31. 2017. február 28. 2017. március 31. 2017. április 30. 2017. május 31. 2017. június 30. 2017. július 31. 2017. augusztus 31. 2017. szeptember 30. 2017. október 31. 2017. november 30. 2017. december 31. 2018. január 31. 2018. február 28. 2018. március 31. 2018. április 30. 2023. január 31. 2023. február 28. 2023. március 31. 2023. április 30. 2023. május 31. 2023. június 30. 2023. július-augusztus 2023. szeptember 2023. október 2023. november 2023. december 2024. január 2024. február 2024. március 2024. április 2024. május 2024. június |
HN Szerkesztősége: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. • Tel.: 20/886-1979 • E-mail: info@hirosnaptar.hu | ||||