1990. június 2-án hunyt el Sir Rex Harrison Oscar-díjas angol filmszínész.

1908. március 5-én Reginald Carey néven látta meg a napvilágot Liverpool közelében. Noha színiiskolába sohasem járt, nem kis önbizalomról téve tanúságot a latinul királyt jelentő Rexet választotta művésznévnek. Először tizenhat évesen állt a világot jelentő deszkákon, de egysoros szerepét is sikerült elrontania. Szerencséjére nem zavarták el, s az ő kedvét sem szegte a kudarc, így magával ragadó egyéniségének, kellemes, vonzó megjelenésének köszönhetően a brit színészek élvonalába került.

A második világháborúban a Királyi Légierő hadnagyaként szolgált, majd Hollywoodba költözött. Bár 1946-ban emlékezetes alakítást nyújtott az Anna és a király című filmben, neve egy botrány miatt is ismert lett: egy fiatal színésznő öngyilkos lett, miután a házastársi hűség mintaképének sohasem számító Harrison véget vetett viszonyuknak. (Szexi Rexi, ahogy a pletykarovatokban emlegették, hosszú élete során hatszor nősült, utoljára hetvenévesen.)

1963-ban a Kleopátra című monstre filmben "ellopta a show-t" ismertebb partnerei, Elizabeth Taylor és Richard Burton elől, Julius Caesar alakításáért Oscar-díjra jelölték. Pályafutása meghatározó, színpadon és filmen egyaránt hatalmas sikert arató szerepe Henry Higgins professzor volt a My Fair Ladyben. Saját szavai szerint hangterjedelme csak néhány hangnyi volt, amin az énektanárok sem tudtak segíteni, így a zeneszámok alatt is jószerével beszélve nyűgözte le a közönséget. A G. B. Shaw színműve alapján készült musical 1956-os ősbemutatóján és az 1981-es felújításkor is ő alakította a férfi főszerepet, majd amikor a darabot 1964-ben megfilmesítették, természetesen ő lett Audrey Hepburn partnere. Alakításáért megkapta a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjat, és a legjobb férfi főszereplőnek járó valódi Oscart is. Az elbizakodott, magányos agglegény professzor újabb sztárszerepeket hozott számára, egyebek között az Agónia és extázisban, a Doctor Doolittle című filmmusicalben, majd a hetvenes években Az ötödik muskétás Dumas-parafrázisában és a kalandos Ashantiban. Élete utolsó éveit ismét nagy szerelmének, a színháznak szentelte, még halála előtt nem sokkal is hetente nyolcszor lépett színpadra.


Önéletrajza, a Rex 1975-ben jelent meg, négy évvel később verseskötetet adott ki. Bár 1974-ben a magas adók miatt végleg elköltözött Angliából, 1989-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. 1990. június 2-án New Yorkban halt meg hasnyálmirigyrák következtében.

(Forrás:  *Sajtó- és fotóarchívum)