1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász.

A modern természettudomány atyjának a világ egyértelműen Isaac Newtont tartja, aki 375 évvel ezelőtt született a közép-angliai Woolsthorpe faluban. Ott dolgozta ki elméletét a nehézkedésről, miután látta, ahogyan egy alma leesik a fáról. Ez az elmélet magyarázza meg, hogy mi tartja össze a világmindenséget.

Életművének alapjait már 21 éves korában lerakta. Abban az időben a cambridgei egyetem pestisjárvány miatt két éven át zárva volt. A farmerszülők gyermeke otthon dolgozott. "Fénykoromat éltem - mesélte később -. Hatalmas energiával mélyedtem el a matematika és a filozófia titkaiba, s számos felfedezést tettem".

Életrajzírói szerint 25 éves korára már a legtöbb tudományágban előbbre tartott koránál. A cambridgei egyetem gyorsan felismerte nagyszerű képességeit, úgyhogy 26 éves korában már matematikai tanszéket vezethetett. Előadásait azonban nem látogatták túl sokan, mert a hallgatók nem mindig értették meg.


Nemzetközi hírnevet optikai problémákat taglaló londoni előadássorozata szerzett Newtonnak. Ekkor, 1672-ben vették fel a híres Royal Societybe. E tudományos társaság révén létesített kapcsolatot a korszak leghíresebb kutatóival, köztük a német Gottfried Wilheim Leibnitz-cel. Vitát is folytattak arról, hogy melyikük fejlesztette ki elsőnek a differenciál- és az integrálszámítást. Ma már tudjuk, hogy a matematikának ezt az ágát mindketten egymástól függetlenül dolgozták ki.

Newton 24 éven át, 1703-tól egészen haláláig a Royal Society elnöke volt. 1699-ben a párizsi Tudományos Akadémia is felvette tagjai sorába. Ő volt hazája első tudósa, akit a londoni Westminster Apátságban, a királyok temetkezési templomában helyezték örök nyugalomra. "Úgy temették el, mint egy királyt, aki alattvalói szerint kitűnő munkát végzett" - írta róla Voltaire.

(Forrás:  *MTI)