1921. június 20-án Mindszenten született Répás János fafaragó, a Népművészet Mestere. Egy év múlva családjával Hetényegyházára költöztek. Tizenhárom évesen már szőlőmunkás, majd két év múlva kubikos lett. Fiatal korában bognár vagy asztalos szeretett volna lenni, de a katonaság és a fogság után a vasas szakma irányába sodródott. Kitanulta a lakatos szakmát, és 1981-ben innen ment nyugdíjba.

1982-ben harmincnégy éves fiát áramütés érte. Ez a tragédia ösztönözte első szobra, fia képmásának elkészítésére. Kezdetben ólomból öntötte az alakokat, majd megjelentek azok a szobrok, amelyek sikeresen ötvözték a fa és a fém anyagát. Munkássága során fokozatosan a fa került előtérbe.

1987-ben a szőlőművelés fázisaiból teljes sorozatot készített, maradandó emléket állítva e számára fontos tevékenységnek. Különös kihívást jelentett számára a szőlő plasztikus ábrázolásának különböző technikai megoldása. Később érdeklődése a magyar történelem felé fordult. 1996-ban készült el a Honfoglalás című kompozíciója (Árpád vezér, Vérszerződés, Csodaszarvas, Zászlótartó vitéz, Honfoglaló ökreivel), amely a "III. Népi szobrászat" című kiállításon első díjat nyert. Ugyanebben az évben megkapta a Népművészet Mestere címet.

(Források:  *Bánszky Pál: A képzőművészet vadvirágai  *Népi Iparművészeti Gyűjtemény)