1640. május 30-án hunyt el Peter Paul Rubens, a barokk legnagyobb flamand festője.

Önarckép (1623)

A vesztfáliai Siegenben született 1577. június 28-án, kálvinista családja ide menekült az Antwerpent megszálló spanyolok elől. Ügyvéd apja korábban nem csak titkára volt a Hollandia szabadságát kivívó Orániai Vilmosnak, feleségét is elszerette, amiért börtönbe vetették. Az idősebb Rubens két évvel fia születése után meghalt, felesége pedig visszatért Antwerpenbe. Rubens katolikus hitben nőtt fel, és kiváló humanista nevelést kapott.

Első ismert műve, a Fiatal férfi képmása 1597-ben született. Az antwerpeni Szent Lukács festőcéh 1598-ban vette fel és választotta mesterévé. 1600-ban Gonzaga mantovai herceg szolgálatába állt, aki híres művek másolásával bízta meg. Beutazta Itáliát, főleg a velenceiek, Tiziano, Veronese és Tintoretto ragyogó színei és drámai kompozíciói hatottak rá. Rómában megismerte Carracci és Caravaggio barokk stílusát, mely a természethűséget a reneszánsz mesterek heroizmusával ötvözte. 1603-ban diplomáciai útra küldték Spanyolországba, itt ismerte meg III. Fülöp király hatalmas gyűjteményét, különösen Raffaello és Tiziano képeit tanulmányozta tüzetesen, és megfestette Lerma hercegének lovas portréját is. 1604-ben tért vissza Itáliába, ahol számos portrét festett, és elkészítette a római Santa Maria in Vallicella-templom oltárképét (Madonna a szentekkel és angyalokkal).

1608-ban ment haza. Habsburg Albert spanyol kormányzó udvari festőjévé fogadta, így mentesült a hivatalos kötöttségek és az adó alól. Műhelyt alapított, pazar házat építtetett, és feleségül vette a 19 éves Isabella Brantot. Egybekelésüket Kettős önarcképén örökítette meg. 1621-ben Albert özvegye diplomáciai megbízással Európa udvaraiba küldte a festőt, aki a hollandokkal is béketárgyalásokat kezdett, de eredménytelenül. Ekkor már egész Európa festőfejedelemként ismerte, az uralkodók és miniszterek modellt ültek neki, közben megvitatva az államügyeket. 1622-ben Párizsba utazott, ahol rendelésre 21 képpel díszítette a Luxembourg-palotát. Ez volt a híres Medici-sorozat, amely Medici Mária és IV. Henrik francia király életének fontosabb jeleneteit örökítette meg.

1626-ban meghalt a felesége, fájdalmát a következő évek diplomáciai megbízásai enyhítették. I. Károly angol király kérésére közbenjárt az angol-spanyol viszály megoldása érdekében. A formalitásokra oly sokat adó spanyol uralkodó, Habsburg IV. Fülöp, kezdetben fogadni sem akarta a polgári származású diplomatát, de aztán lenyűgözte Rubens művészete és kifogástalan viselkedése. Az 1630. november 15-én aláírt szerződés után mindkét országban lovaggá ütötték. Tárgyalásai során Madridban Tiziano műveit tanulmányozta, és megismerkedett IV. Fülöp udvari festőjével, Velázquezzel, Londonban megfestette a Whitehall Lakomaházának mennyezetképét.

Önarckép első feleségével, Isabella Branttal (1609)

1630-ban - már túl az ötvenen - újra megnősült, feleségül vette elhunyt felesége tizenhat éves unokahúgát, akit gyakran szerepeltetett képein. Heléne Fourment-ről festette legintimebb hangulatú képét, a Bundácskát, őt ábrázolta Vénusz és Adonisz című képén is. Heléne öt gyermeket szült neki (a hatodik gyermeke Rubens halála után nyolc hónappal született). Élete utolsó szakaszában sokat gyötörte a köszvény. 1640. május 30-án halt meg Antwerpenben. Ünnepélyes keretek között, méltó kegyelettel helyezték örök nyugalomra a Szent Jakab-templom főoltára alatti kriptában.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívuma)