1965. szeptember 4-én hunyt el Petényi Géza gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Budapesten született 1889. október 28-án. Egyetemi tanulmányait a fővárosban végezte, orvosi oklevelét 1916-ban szerezte. Hallgatóként részt vett a Galilei-kör tevékenységében. 1918-tól a Fehérkereszt Gyermekkórházban dolgozott előbb alorvosi, majd osztályos főorvosi, végül igazgató főorvosi beosztásban. 1922-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szerzett magántanári képesítést. 1946-ban lett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a gyermekgyógyászat tanára, valamint a II. sz. Gyermekklinika igazgatója - a Tűzoltó utcai Fehérkereszt Gyermekkórházat II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikaként az egyetemhez csatolták. 1949-től tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki. Angolkórral, gyermekkori fertőző betegségekkel, a tuberkulózis antibiotikus kezelésével foglalkozott. Az MTA-nak 1949-től levelező, 1960-tól rendes tagja. 1950-ben Kossuth-díjat, 1964-ben Semmelweis-érmet kapott. Halála után a Petényi Géza Alapítvány és a Magyar Gyermekorvosok Társasága díjat alapított tiszteletére, amellyel fiatal orvosok publikációit jutalmazzák.
