1716. március 6-án született Pehr Kalm svéd származású finn természettudós, a Niagara vízesés első felmérője, ismeretlen észak-amerikai növények felfedezője.

A turkui egyetemen tanult teológiát, majd az uppsalai egyetemen Linné tanítványa volt. Először a természetrajz és a gazdaságtan docense, majd 1747-ben a gazdaságtan professzora lett. Linné nagyravágyó terve volt, hogy a „világot meghódító botanikai utazások” révén minél több haszonnövényt honosítson meg Svédországban. Az utazásokon személy szerint nem vett részt, de legtehetségesebb tanítványai közül több mint tízet küldött szerteszét a világba, közöttük Pehr Kalmot is, aki egyik kedvenc diákja lett.

 

Már Kalm professzori kinevezése után zajlott le híres amerikai utazása (1747-1751), ahonnan sok új és hasznos növény magját és herbáriumi példányát küldte haza Linnének, aki meghatározta azokat és – háláját kifejezendő – több új növényfaj tudományos nevét Kalm után adta (pl. Kalmin, Kalmia, Kalmiella, Kalmiopsis). Pehr Kalm a legfontosabbnak azokat a magvakat és palántákat tartotta, amelyekből a kor utilitárius szellemiségének megfelelően új, hasznos növényeket lehetett nevelni Svédországnak és Finnországnak. A legnagyobb figyelemmel a gyümölcsök felé fordult (pl. cseresznye, szilva, alma, körte, mézgajuharfa és hamamelis). Kalm a mézgajuhart tartotta egyik legjelentősebb szerzeményének (Acer saccharum). Nagyra becsülte a hamamelist is, mert amerikai útja során egyszer tanúja volt, hogy egy bennszülött indián hogyan gyógyított meg a hamamelis cserje segítségével egy szembetegségben szenvedő cselédet, aki már fél éve majdnem teljesen vak volt. Kalm az egyetem kertjében kb. 400 növényfajt termesztett, ez a szám Kalmot követően 2000-re emelkedett. Az Amerikából származó növények magjait magkatalógusokon keresztül kezdték árulni. Például 1751-ben egy stockholmi katalógusban már több mint 65 amerikai növény magját sorolták fel.

Kalm 1763-tól 13 évig a Turku közelében levő Mária templom plébánosaként is működött és résztvett a plébánia nagy kertjének és füvészkertészetének ápolásában. A plébános kertje a maga idejében minden bizonnyal nagy hatással volt a környező kertgazdaságok növényválasztékára.

 

A finnek ezüst 10 eurója

 

A finnek ezüst 10 eurója a 300 éve született tudós munkásságának állít emléket. Az előlap a Niagara előtt mérő tudóst, a hátlap a róla elnevezett és általa Európában meghonosított hegyi babért ábrázolja.

(Forrás:  *Gyógyszerészettörténeti közlemények, 2008)