1826. június 3-án a Nyitra vármegyei Szenicen született Pauliny-Tóth Viliam költő, politikus.

 

Élete rendkívül fordulatos volt. Tizennyolc hónapos korában elvesztette apját, anyját tizennégy évesen. Tanulmányait Podhragyban, Komáromban, Modorban és Pozsonyban folytatta. Teológiát és jogot végzett, azután Szerbiába ment, de már 1847-ben visszatért és nevelői állást fogadott el Hont megyében, később Körmöcbányán tanított.

Neveltetése során kettős hatás érte, pártfogói iskoláztatták, egy részük a szlovák, más részük a magyar identitás felé terelgette. E kettősség jegyében vett részt az 1848-as eseményekben, harcolt Štúr légiójában és Kossuth hadseregében is. A szabadságharc bukása után állami hivatalba lépett, 1851-ben alszolgabiró lett Rudnán, 1852-ben szolgabíró Bitsén.

1853-ban a kormány Kecskemétre nevezte ki megyei komisszárnak. Itt kötött házasságot a szintén árvaságra jutott Tóth Vilmával. Vilma nagybátyja, Tóth János, aki egyben a gyámja volt, mindkettőjüket adoptálta, így kapta a Tóth nevet és egyben a nemesi rangot.

1861-ben Budára helyezték át, ahol munkája mellett megalapította a Sokol című irodalmi lapot. 1863-ban Szakolczára (Nyitra megye) költözött. 1866-ban a turócszentmártoni tót Matica megválasztotta első alelnökének, ezért oda tette át lakását. 1869. március 3-án részt vett a turócszentmártoni könyvnyomdai részvénytársulat alakuló közgyűlésén, a testület elnöke lett, és még ugyanebben az évben, március 18-án a túlnyomórészt szlovákok lakta kölpényi (Bács-Bodrog megye) kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek. Pauliny-Tóth nemcsak a szlovák értelmiség orosz irányultságát ismerte, hanem a vándoriparos mesterséget űző rétegen keresztül Oroszország gazdasági erejét is, amelyben lehetőséget látott a magyar gazdaság fejlesztésére. 1871 novemberében a magyar országgyűlés elé terjesztette javaslatát, amelyben az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok kiterjesztésének érdekében két vasútvonal kiépítése mellett érvelt. Túrócszentmártonban hunyt el 1877. május 6-án.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Zsilák Mária: A szlovák társadalom XIX. századi russzofil irányultságának tényezői)