1926. március 25-én Budapesten született Papp László háromszoros olimpiai bajnok, profi Európa-bajnok ökölvívó, edző.

1945 és 1956 között a BVSC, a Bp. Lokomotív, a Bp. Bástya és a Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban versenyzett, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Mind az amatőrök, mind a profik között kimagasló eredményeket ért el. Amatőrként 193 mérkőzésből 183-at nyert meg 2 döntetlen és 8 vereség mellett. Az 1949-es oslói (középsúly) és az 1951-es milánói (nagyváltósúly) Európa-bajnokságon győzelmet aratott. Az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben, nagyváltósúlyban olimpiai bajnok lett. Ő volt az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki három aranyérmet szerzett.

Profi ökölvívóként 1957-től 1964-ig 29 mérkőzésen bokszolt, amelyből huszonhetet megnyert, kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt. A K. O. királynak is nevezett sportoló a hivatásosok között Európa-bajnoki címet is szerzett (1962, 1963, 1964), a profi világbajnoki címért azonban politikai okokból nem szállhatott ringbe. Visszavonulása után edzőként, 1970-től mesteredzőként tevékenykedett. 1969 és 1992 között a magyar ökölvívó-válogatott szövetségi kapitányaként, illetve vezetőedzőjeként olyan kiváló bokszolókat nevelt, mint Gedó György, Badari Tibor, Kajdi János.

1982-ben NOB Érdemrenddel tüntették ki, 1989-ben megkapta a Boksz Világtanács (WBC) "a világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának" járó övét. 1991-ben a magyar Halhatatlanok Klubjának a tagja, 1992-ben a Magyar Ökölvívó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke lett. Példaszerű sportkarrierje elismeréseként 1993-ban Nemzetközi Fair Play-díjjal tüntették ki. Megkapta az Olimpiai Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1996), valamint a Millenniumi Ezüst Emlékérmet (2001). 2001-ben beválasztották a Nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokába, a 20. század harmadik legjobb magyar férfi sportolója címmel tüntették ki, megkapta a Csík Ferenc-díjat, valamint Budapest és a XIII. kerület díszpolgára lett.


A legendás bokszoló élete vége felé Parkinson-kórban szenvedett. Hetvenhét évesen, 2003. október 16-án hunyt el Budapesten. Életéről több film készült (Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni; Nehéz kesztyűk; Paplaci) és könyv jelent meg (Kiütéssel győzött; Papp Laci; Édesapám, Papp Laci). 2004 óta az ő nevét viseli a Budapest Sportaréna. Emlékét dombormű őrzi a budapesti Kassák Lajos utcában, egykori lakóházánál, ahol gyermekkorát töltötte. A páratlan tehetségű és emberségű bokszoló híres volt humoráról és rendkívüli szerénységéről is. Külföldön is a legismertebb magyar sportolók egyike, akit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartanak számon. A Fővárosi Közgyűlés 2009-ben Papp László Budapest-Sportdíjat alapított, amelyet minden évben november 17-én, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évfordulóján adnak át.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)