1931. március 27-én az erdélyi Nagyenyeden született Novák Ferenc Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, érdemes művész, a nemzet művésze.

Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus, a Honvéd Együttes művészeti vezetője
(Budapest, 1993. március 15. - MTI Fotó: Czech Attila)

Gyermekkorában szüleivel sokat költöztek, apját, aki börtönigazgató volt, többször áthelyezték. Szamosújváron járt elemi iskolába, majd a háború idején a család átköltözött Magyarországra. 1945 után Budapesten érettségizett le, majd műszaki gyakornokként kezdett dolgozni a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban. Ott került szorosabb kapcsolatba a néptánccal, egyszer egy táncos helyett kellett beugrania, így lett később tagja az Építők Együttesének. A katonaság évei után 1954-ben néhány barátjával megalakította a ma már több mint 200 tagot számláló Bihari János Táncegyüttest, amely a 19. században élt hegedűvirtuóz nevét vette fel.

Az együttessel már a hatvanas évek elején nemzetközi sikereket ért el, amelynek köszönhetően 1965-ben megbízták a Honvéd Együttes tánckarának vezetésével, de régi tánccsoportjával sem szakított. Közben levelezőn elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakát, majd 1969-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett koreográfus-rendezői diplomát. A Honvédban nehéz időszakot élt át, koreográfiáit nem engedték megvalósítani, végül otthagyta őket. A magyar szakszervezeti és nagyüzemi együttesek szakreferenseként, 1975-től a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként folytatta pályafutását. A hetvenes évek végén egyik szegedi produkcióját látva koreográfus-rendezőnek szerződtették az amszterdami Folklór Táncszínházba.

1982-ben visszahívták művészeti vezetőnek a Honvédba, amelynek arculatát az évek során sikerült átformálnia. Egyrészt irodalmi alapú táncszínházi produkciókat, másrészt erőteljes folklór műsorokat állított színpadra, de szívesen dolgozott együtt prózai vagy zenés színházakkal, balettegyüttesekkel, szabadtéri látványosságok szerzőgárdáival is. Munkásságában nagy szerepet játszott a Kárpát-medence néptáncainak feldolgozása. Fontosabb munkái: Várj reám, Betlehem, Aska és a farkas, Passió, Ninive, Magyar Elektra, István, a király, Kocsonya Mihály házassága, Forrószegiek, Szarvassá változott fiúk, Kőműves Kelemen, Csíksomlyói passió, Árpádházi Szent Margit, Örök szertartás, Maszkok és mítoszok, Hősök körtánca, Kolombusz, Ludas Matyi, József és testvérei, Háry János, A csodaszarvas, Egri csillagok.

 

 

"Novák tata" - ahogy sokan nevezik - 1986-1988-ban a Magyar Táncművészeti Szövetség főtitkári, majd 1999-ig társelnöki tisztét töltötte be, 1996 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA). Számos kitüntetés birtokosa: Erkel Ferenc-díj (1972), érdemes művész (1985), Kossuth-díj (1993). 2005-ben vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2007-ben Jubileumi Prima Primissima-díjjal, 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el. Felesége, Foltin Jolán szintén Kossuth-díjas koreográfus. Lánya, Novák Eszter Jászai Mari-díjas színházrendező, fia, Novák Péter színész, énekes, szövegíró, műsorvezető.

(Forrás:  *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)