1543. május 24-én hunyt el Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász, orvos, matematikus, közgazdász, kanonok. Toruńban született 1473. február 19-én. Krakkóban, majd Bolognában tanult, orvosi diplomát szerzett. 1510-ben hazatérve a Kelet-poroszországi Fromborkban kanonok lett, közben csillagászati megfigyeléseket végzett és a kor irodalmát tanulmányozta. Újplatonista felfogása szerint az égitestek a "legtökéletesebb" kör alakú pályán keringhetnek, ezért elvetette az Arisztotelészi-Ptolemáioszi földközpontú (geocentrumos) rendszert, amely a bolygók látszó mozgását csak úgy írhatta le, ha többszörösen összetett, excentrumos pályákat alkalmaz. Arra a következtetésre jutott, hogy minden bolygó, a Földdel együtt a Nap körül kering (heliocentrumos rendszer). A napközpontú rendszert 1514-ben egy kéziratos füzetben ("Commentariolus") ismertette, nagy művét éveken át tökéletesítette és javította. Nyomtatásra csak a német Georg Joachim Rheticus (1514-1576) látogatása után állította össze. A Kopernikuszi rendszerről először Rheticus könyvecskéje, a "Narratio prima" adott szélesebb körben hírt (1540). Nagy műve "Az égitestek körforgásáról" (De revolutionibus orbium coelestium) 1543-ban, halála évében jelent meg, egy kiadói előszóval, amely a napközpontú rendszert csak matematikai modellként állítja be. A mű évtizedekig nem keltett különösebb vitát, csupán a benne foglalt pontos táblázatokat használták efemeris-számolásra. Giordano Bruno és főleg Galilei fellépése terelte rá a teológusok figyelmét, 1616-ban a római Index kongregáció a "hibák kijavításáig" a tiltott művek listájára helyezte, terjesztését és tanítását eltiltotta. A tilalmat formailag csak 1832-ben oldották fel. Fromborkban Kopernikusz gyógyítással, és gazdasági kérdésekkel, például pénzreformmal is foglalkozott, tevékenyen részt vette a Német Lovagrend elleni küzdelemben. Emlékét, a nagy számú szobron és emlékművön kívül egy nagy holdkráter, valamint az 1322.sz. kisbolygó visel.