NAPRÓL NAPRA2017. december 1-31.
december 8.
175 éve, 1842. december 8-án született Csiky Gergely drámaíró, műfordító. Kisgyermekkorától
papnak készült, nyolc idegen nyelvet tanult meg és komoly világirodalmi
műveltséget szerzett. Felszentelése után gimnáziumi tanár lett
Temesvárott. Országos elismertségét 1875-ben vívta ki a verses formában
írt, mitológiai környezetben játszódó Jóslat című drámájával, mellyel
elnyerte az Akadémia Teleki-díját. Ettől kezdve a színműírás és a
fordítás lett Csiky Gergely igazi működési tere. 1878 végén a fővárosba
költözött, hogy minél jobban az irodalomnak élhessen. Egyházi főhatósága
azonban nem jó szemmel nézte, hogy mint fölszentelt pap, ereje
legnagyobb részét a színpad részére fordítja, s miután ezt hivatalosan
is tudomására hozta, Csiky kilépett az egyházi rendből, az evangélikus
vallásra tért át és megnősült. Élete további részében is lankadatlan
buzgalommal dolgozott, 35 eredeti színművet írt és harminckilencet
fordított le idegenből magyarra. A talán legtöbbet játszott darabja, A
nagymama az 1960-as évek elején Kecskeméten is óriási sikert aratott,
míg a Buborékok című vígjátékát 2012 áprilisában mutatta be a Katona
József Színház.
(Források: *Katona József Könyvtár *Magyar Katolikus Lexikon *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)
75 éve, 1942. december 8-án hunyt el Rédl Rezső piarista tanár, botanikus.
1895. február 11-én született. Középiskoláit Tatán, Vácott és
Rózsahegyen végezte. 1913-ban, Vácott lépett a piaristák rendjébe,
1918-ban tett szerzetesi fogadalmat, 1920 júliusában szentelték pappá.
1921-ben a budapesti egyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári
oklevelet szerzett. Ezt követően előbb a fővárosban, azután Veszprémben,
1925-től Kecskeméten, 1926-tól – doktorrá avatása évétől – pedig
haláláig ismét Veszprémben tanított. Élete utolsó éveiben szakfelügyelő
volt. A Bakony flóráját kutatta, és növényföldrajzi vonatkozásokat is
érintve feldolgozta. Pillitz Benő munkáját folytatta. 1942-ben
megjelent, Veszprém megye növényzetét ismertető munkájában új
társulás-tani szemlélettel 1402 fajtáról adott leírást, és több új
növényfaj előfordulásáról is beszámolt. Tanulmányai a szaklapokban és a
helyi sajtóban (Természettudományi Közlöny, Veszprémi Híradó) jelentek
meg. Zircen, a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.
(
Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Magyar Életrajzi Lexikon *Magyar Katolikus Lexikon *Pannónia Könyvtár)
75 éves Lapis András szobrászművész. 1942. december 8-án Kecskeméten született.
Diplomáját 1974-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerezte, ahol
mestere Szabó Iván és Rozanits Tibor volt. Elsősorban éremművészként
ismert, emlékérmeket, éremportrékat tervez és készít, egyúttal
épületplasztikákat, köztéri alkotásokat, portré-szobrokat,
kisplasztikákat, aktszobrokat is mintáz.
Lapis András: Petőfi
Lapis András sokoldalú szobrászegyéniség, aki ugyanúgy otthonosan mozog a
természetelvű és expresszív kisplasztikák megteremtésében, mint a
legkülönfélébb ünnepi és alkalmi érmek előállításában. Alkotásaira a
szimbolikus ábrázolás és az emblematikus tömörítés egyaránt jellemző.
(Kecskeméti emlékeiről 2012-ben készített cikkünk itt olvasható.)
(
Források: *Katona József Könyvtár *Révai Új Lexikona *www.artportal.hu)
december 12.
175 éve, 1842. december 12-én hunyt el Megyeri Károly színész, drámaíró és -fordító, a Nemzeti Színház első komikusa. Tótmegyeren
született, művésznevét szülőfaluja nevéből alkotta. Apját követve
uradalmi alkalmazott volt, de inspektorának kifigurázása miatt
elbocsátották. 1817-ben Kilényi Dávid társulatának tagja lett, az
együttes ez év augusztusában Kecskeméten is fellépett. Később a
legismertebb vándoregyüttesekkel játszott. A romantikus színészet nagy,
ösztönös tehetsége volt, aki elsőként lépte át alkata szabta komikusi
szerepköre határait. Vígjátéki sikerei mellett hideg, intellektuális
intrikusokat alakított: ő volt a Bánk bán ősbemutatóján az első
Biberách. Emellett szívesen és nagy ambícióval játszott hősöket is, mint
például a Pesti Magyar Színház nyitóelőadásán Schenk Belizárjának
címszerepét. Számos, csak vázlatosan megírt figurát is sikeresen
alakított.
december 16.
85 éves Jelenits István piarista szerzetes, pap, tanár, nevelő és író.
1932. december 16-án Berettyóújfaluban született. A főváros piarista
gimnáziumában érettségizett, majd előbb az ELTE BTK magyar szakán, azt
követően pedig a Hittudományi Akadémián szerzett diplomát. 1955-ben
lépett be a piarista rendbe. 1959-ben tett örökfogadalmat, s még
ugyanebben az évben Egerben pappá szentelték. 1960-tól a kecskeméti
piarista gimnáziumban tanított. 1985 és 1995 között a piarista rend
magyarországi tartományfőnöke volt. (Pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából készített anyagunk itt olvasható.)
december 20.
75
éves Katona László üzemgazdász, önkormányzati politikus, Kecskemét
korábbi polgármestere. 1942. december 20-án a hírös városban született.
Dolgozott a GAMF gazdasági igazgatójaként, a Városi Tanács pénzügyi
osztályvezető-helyetteseként, a gazdasági hivatal vezetőjeként. 1990.
október 14-én városi képviselőnek választották a 9. sz.
választókerületben az MDF támogatásával. 1990. december 17-től a
Városrendezési és Építészeti Bizottság tagja, 1991. február 4-től a
Szociális és Családvédelmi Bizottság tagja volt. 1994-ben az
MDF-KDNP-FKgP-PP-MIÉP támogatásával indult a választásokon, 1994.
december 11-től Kecskemét polgármestere lett. 1998-ban és 2002-ben a
KELE támogatásával ismét Kecskemét Megyei Jogú Város képviselőjévé
választották. Ezen időszak alatt több bizottság munkájában is részt
vett. 2006 óta visszavonult a közélettől.
(Források: *Katona József Könyvtár *Magyar önkormányzatok adattára *Városházi ki kicsoda)
december 21.
75 éve, 1942. december 21-én született Kopetty Lia színésznő. Táncosnőként
végzett az Állami Balettintézetben 1956-ban. Később prózai és énekes
szerepeket játszott különböző vidéki és budapesti színházakban: 1959-től
a győri Kisfaludy, 1962-től az egri Gárdonyi Géza, 1967-től a Miskolci
Nemzeti Színházban. 1972 és 1975 között a kecskeméti Katona József
Színház tagja volt. Többek között Kocsis István kolozsvári drámaíró
Stuart Mária tragédiájából ihletődött, A korona aranyból van című
színművének főszerepében, valamint Calderón Az élet álom című verses
játékában aratott sikert. 1975 után a Budapesti Gyermekszínház, illetve
az Arany János Színház művésznője, 2004-től a Fónay Márta Drámai Műhely
művészeti vezetője, rendezője volt. 1971-ben miniszteri elismerést.
1982-ben Gyermekekért érdemérmet kapott, míg 2009-ben Vác Város
Díszpolgárává választották. 2013-ban hunyt el.
(Források: *Magyar Színházművészeti Lexikon *Vác Online)
december 23.
70 éves Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Kecskeméten született 1947. december 23-án született.
Érettségi után rögtön felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti
Főiskolára. 1970-től 37 éven át a Madách Színházban játszott. 2007 és
2012 között a Soproni Petőfi Színház társulatának tagja volt, közben
2010-től a Turay Ida Színházban is színpadra lépett. A Madách Színház és
a Soproni Petőfi Színház örökös tagja. Filmszerephez először 1966-ban
jutott, és két évvel később Hintsch György A veréb is madár című
vígjátékában már az egyik női főszereplő figuráját ő játszotta.
Legismertebb szerepeinek egyike a Szabó Magda regényéből készült,
1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat, melyben Zsuzsanna nővér
szerepét formálta meg. 2016-ban szerepelt Kovács Ákos Ugyanúgy című
dalának videoklipjében. Még ugyanebben az évben a Pécsi Országos
Színházi Találkozó díszvendége volt. 2000 és 2014 között színészi
játékot tanított a Táncművészeti Főiskolán. Férjével, Huszti Péter
Kossuth-díjas színművésszel 43 éve házasok. Főbb díjai: Jászai Mari-díj
(1983), Érdemes művész (2003), Kossuth-díj (2012), Tolnay
Klári-emlékérem (2014).
december 25.
175 éve, 1842. december 25-én született Szemák István tanár, igazgató, tanügyi író.
A budapesti egyetemen a filozófiai tanulmányokon kívül jogot és
teológiát hallgatott, és a filozófia doktorává is avatták. Az 1880-as
években Kecskeméten, majd Kassán volt reáliskolai tanár. Később
Budapesten tanított, ahol igazgatói feladattal is megbízták. 1923-ban
magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Elsősorban német
tankönyveket írt, de az ifjúsági irodalom kérdéseivel is foglalkozott.
1891-ben az Országos Középiskolai Tanáregyesület megbízásából
összeállította a magyar, a vallás- és közoktatási minisztérium
megbízásából a német és francia nyelvű ifjúsági irodalom könyvjegyzékét.
Szerkesztette az Ifjusági könyvtárjegyzék című folyóiratot.
Munkásságában a nemzeti gondolat, az ifjúság szellemi és erkölcsi
integritása vezette. 1924-ben megjelent A magyar ifjusági irodalom
története című műve, amely e téren úttörő jellegű munka.
(Források: *Révai nagy lexikona *Tolnai Nagylexikon)