
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 21.

PARTNEREINK

NAPRÓL NAPRA2015. március 15-31.

március 18.

200 éve, 1815. március 18-án született Ballagi Mór teológus, tanár, nyelvész, szótáríró, az MTA tagja. Előbb izraelita iskolákban tanult, majd 1836-ban a pápai református kollégium növendéke lett. 1837-től a pesti egyetem mérnöki tanfolyamán matematikát hallgatott. 1839-ben Párizsban folytatott mérnöki tanulmányokat. Hazatérve a zsidók emancipációjáért kezdett dolgozni. Ballagi Mór nyelvész, akadémikus portréja Eötvös József felkérésére megírta a Zsidókról (Pest, 1840) című röpiratot. 1842-ben Tübingenbe ment, teológiát és bölcseletet tanult, bölcsészdoktori címet szerzett. Itt tért át a protestáns hitre. Hazatérve a szarvasi gimnáziumban kezdett tanítani. A szabadságharcban való részvétele miatt egy időre eltiltották az oktatástól. 1851-ben került a kecskeméti református teológiára, ahol 1855-ig a keleti nyelvek és a szentírás-magyarázat tanára volt. 1855 és 1877 között a budapesti református teológiai akadémián tanított. 1840-től levelező, 1858-tól rendes tagja volt az Akadémiának.

Ballagi Mór nyelvész, akadémikus portréja
(Pollák Zsigmond metszete
Klösz György fényképfelvétele alapján)

Több egyházi és világi közéleti funkciót töltött be, 1861-ben országgyűlési képviselő is volt. Nyelvészeti munkái mellett számos egyháztörténeti, teológiai témájú könyve jelent meg. Tizenhat nyelven beszélt, ezek között olyan nyelveken is, mint az óhéber, latin, ógörög és szanszkrit.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Vasárnapi Újság, 1885)

március 20.

175 éve, 1840. március 20-án hunyt el Lakatos Márton bölcsész doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár. Jászberényben született 1803. január 15-én. Tizenhét évesen, 1820. november 11-én lépett be a piarista rendbe, és Kecskeméten két évig újoncnövendék volt. 1823-tól gimnáziumi tanárként dolgozott Veszprémben, azután folytatta tanulmányait: 1825-től Vácon a kétéves filozófiai tanfolyamot végezte el és bölcseleti doktorrá avatták, majd 1827-ben Nyitrán és 1828-ban Pozsonyban hittudományi tanfolyamokon mélyítette el tudását. 1829-tól 1831-ig Pesten tanárkodott, ezt követően pedig a történelem és bölcselet tanára volt Kolozsvárott. A kincses városban hunyt el.
(Forrás: *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

március 21.

250 éve, 1765. március 21-én született Mátyási József költő. A kecskeméti, majd a debreceni református kollégiumban tanult, ahol ügyvédi oklevelet szerzett, Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1789-től 1794-ig Teleki József gróf titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba, Erdélybe. 1796-1803-ig a voltaireianus irodalomkedvelő Galánthai Fekete János lovasgenerális titkára volt. A gróf halála után előbb Pestre, majd Izsákra költözött. Itt megházasodott, felesége azonban hamarosan meghalt. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, visszavonultan élt. Háza a Rákóczi és Mátyás út sarkán, a mai Törvényszék helyén állt. Itt látogatta meg 1795-ben Csokonai Vitéz Mihály, s itt volt Kecskemét irodalmi életének központja. Kecskemét városi tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg. Végrendeletében vagyona nagy részét a hírös város református kollégiumára hagyta.

Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt. Megénekelte a várost pusztító 1794. júliusi tűzvészt is. Nyolc könyve jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt. Életéről, költészetéről 1941-ben dr. Vetéssy Géza, a kecskeméti református gimnázium tanára emlékezett meg. Képmását - valószínűleg 1834-ben - a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Ferenczy István készítette.
(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Katona József Könyvtár *Orosz László: Kecskemét irodalmi öröksége)

március 22.

60 éves Losonczy Lászlóné Laczy Klára erőnléti edző, technikai vezető. Kecskeméten született 1955. március 22-én. Sportos családból származik: édesapja labdarúgóként Puskás posztján játszott katonai szolgálata idején a Honvédban. Több könyvben megemlékeztek róla, Tichy Lajos azt írta: ha fenn marad Budapesten, még egy „Öcsink” lett volna. Nagybátyja és unokaöccsei válogatott versenybiciklisek voltak. Ő is a sportot választotta hivatásául. 1977-től a Magyar Testnevelési Egyetemen tanult, ahol 1980-ban atlétaedzői szakon diplomázott. Losonczy Lászlóné Laczy Klára Később a Kecskeméti Főiskola tartásjavító torna és könnyített testnevelés képzését is elvégezte, valamint a Fitness Akadémián testépítő és fitnesz szakedzői oklevelet is szerzett. 1977-től a Kecskeméti Sport Club atlétaedzője volt, majd több mint másfél évtizeden át a Zwack Unicum Rt. titkárságvezetőjeként dolgozott. 2004-től az Univer KTE Kft. erőnléti edzője, technikai vezetője, 2009-től a GAMF testnevelő tanára és a KSE felnőtt csapatának erőnléti edzője, technikai vezetője volt. Jelenleg a Kecskeméti Kosárlabda Club és a Kecskeméti Kosárlabda Akadémia erőnléti edzője, technikai vezetője.

Losonczy Lászlóné Laczy Klára

Az elmúlt évtizedek során több száz gyerekkel szerettette meg a sportot. Magyar bajnok, bajnoki helyezett és válogatott atléták egész sorát nevelte. A Belvárosi Fitness Club létrehozója, szakmai megalapozója; a Kecskeméti AVON-futóklub vezetője. A Magyar Edzők Társasága és a Magyar Sporttudományi Társaság tagja. „Lányom, vejem (edzőként dolgoznak) és a fiam is a sport szerelmese. Legszebb élményem: erőnléti edzőként a fiamnak edzője, a vejemnek kollégája voltam. Jól esik az a sok-sok szeretet, tisztelet, amit volt-már felnőtt tanítványaimtól kapok a mai napig.”

(Forrás: *Ki Kicsoda Kecskeméten)

március 25.

100 éve, 1915. március 25-én született Földváry Antal református lelkész. Gimnáziumi tanulmányait Kecskeméten végezte, 1934-ben érettségizett a hírös városban. Teológiát a fővárosban tanult, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán doktorátust szerzett. Segédlelkész volt Budapesten több egyházközségben, valamint 1938 és 1942 között Kecskeméten. Az alföldi városból Kölesdre hívták, és ott szolgált mint lelkész 1949-ben bekövetkezett haláláig. Több műve kéziratban maradt. Földváry Antal elsősorban az egyháztörténet területén munkálkodott. Leginkább Augustinus De civitate Dei című munkájának fordítójaként ismert. A teljes, 22 könyvből álló művet lefordította, de abból mindössze az első 10 könyv jelent meg nyomtatásban. 1942-ben a pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R. T. kiadta az első öt könyvet, majd 1943-ban napvilágot látott ugyanott a VI – X. könyvek fordítása is.
(Forrás: *Magyar Életrajzi Lexikon)

március 29.

200 éve, 1815. március 29-én született Handtel Károly gyógyszerész, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület egyik alapítója. A Pesti Tudományegyetemen 1839-ben szerzett gyógyszerészi oklevelet. Előbb a Tolna megyei hőgyészi Szentháromság gyógyszertárnak volt a tulajdonosa. A szabadságharcban őrnagyként vett részt. A Tolna vármegyei nemzetőrség szervezése miatt súlyos börtönbüntetést kapott. 1855-ben Kecskeméten megvette Battlay Jánostól a Szentlélekhez címzett gyógyszertárat. 1863-ban részt vett az Országos Gyógyszerészeti Egyesület létrehozásában. Szorgalmazta a közegészségügy és az orvosügy rendezését - közegészségügyi törvényjavaslata kéziratban maradt ránk, a dokumentumot Kecskeméten az Orvos- és Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény őrzi. Az 1860-as években mozgalmat kezdeményezett a kuruzslás és a titkos szerek árusítása ellen.

Katona Zsigmond értesítője a Handtel-féle gyógyszertár átvételről (1867)

Handtel Károly 1867 májusában gyógyszertárát eladta Katona Zsigmondnak, és Pesten újat nyitott a Lipót körúton. Gyógyszertárának 1883-ig volt a tulajdonosa. Idős korában azután ismét visszatért Kecskemétre, részt vett a város közéletében. A Gazdasági Egyletben felolvasásokat tartott az általános és a szakmai műveltség növelésére. A gyógyszerészet mellett nagy szeretettel foglalkozott a Kecskemét vidéki homokterület hasznosításával. 1879-ben ő hívta fel a figyelmet a francia aszalószilva termelésre. Az elsők között fáradozott a gyümölcsexport fejlesztésén. 1888. szeptember 4-én Kecskeméten hunyt el. Sírja a református temetőben van.

(Források: *Bende László: A kecskeméti szőlő-és gyümölcstermelés fejlődéstörténete *Kecskemét, 1888 *Kemény János: Emlékezés Katona Zsigmondra *Múltbanéző)

március 31.

75 éve, 1940. március 31-én hunyt el Móricz Károly tanár, jogi író. 1864. április 1-én Párizsban született. Jogi tanulmányainak elvégzése után pénzügyi fogalmazó volt Nagyenyeden, Nagyszebenben. 1892-től 25 éven át a kecskeméti jogakadémián tanított. Pénzügyi tárgyú dolgozatai mellett foglalkozott a jogi oktatás reformkérdéseivel is (a jogi szakoktatás szervezése, a jogi vizsgák reformja stb.). Cikkei, értekezései a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, a Kecskemétben és a Kecskeméti Lapokban is megjelentek. Egy albumban fennmaradt bejegyzése szerint nagyra tartotta az egyenességet és a tisztaságot.