
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 23.

PARTNEREINK

NAPRÓL NAPRA2015. március 1-15.

március 1.

175 éve, 1840. március 1-én született Domokos Jenő tanár. Szülei szegény napszámosok voltak, ennek ellenére 16 gyermeket vállaltak. Domokos Jenő előbb szülővárosában, azután Kolozsvárott, Nyitrán és a kecskeméti piaristáknál tanult. 1865-ben pappá szentelték. Az 1865-66-os tanévben Kecskeméten tanított, majd Kolozsvárott (1866-68), Debrecenben (1868-69), Léván (1869-70), Selmecen (1870-72) és Budapesten (1872-76) oktatott. A fővárosban tette le a tanári vizsgáját is. 1877-ben kilépett a rendből. Ezt követően a nagykikindai gimnázium igazgatójává választották, ahol sokat küzdött a magyar tannyelv ellenségeivel. Országos és vidéki lapokban, értesítőkben (Magyar Polgár, Reform, Pesti Napló, Nemzet, Szegedi Híradó, Torontál) jelentek meg írásai. Középiskolai fizika és matematika tankönyveket is írt. 1914. szeptember 25-én hunyt el.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

március 2.

50 éves Gerhátné Papp Rita zongora- és csembalóművész, a Kodály Iskola tanára. Szombathelyen született 1965. március 2-án. Tanulmányait szülővárosában, a Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetének zongora szakán folytatta. Ezt követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora és csembaló szakát is elvégezte, de diplomát szerzett a Dresdner Akademie für Alte Musik csembaló szakán és a lipcsei Hochschule für Musik und Theater csembaló szakán is. 1983-tól alma máterében, a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola korrepetitora volt, majd három évig zongorát is oktatott ott. 1990 óta Kecskeméten él, a Kodály Iskola zongoratanára, korrepetitora, 1996 óta csembalótanára is. Hazai ifjúsági zenei táborok zongora- és csembalótanára, nemzetközi zenei mesterkurzusok és versenyek korrepetitora és tanára: pl. Händel énekverseny (Eger), Soproni Régi Zenei Napok, Régi Zene Műhely (Szombathely). Nemzetközi hírű előadóművészek kamarapartnere (pl. Anneke Boeke, Barthold Kuijken), a pozsonyi Solamente Naturali és a kecskeméti Renaissance Consort tagja, a szombathelyi Capella Savaria rendszeres játékosa, Cd-felvételek közreműködője. Számos hazai és nemzetközi ifjúsági zongoraverseny díjazottja, valamint 1995-ben a Brugge-i Nemzetközi Csembalóverseny különdíját, 2000-ben a Párizsi Nemzetközi Bach-csembalóverseny I. díját és közönségdíját is elnyerte.

(Forrás: *Ki Kicsoda Kecskeméten)

március 6.

100 éve, 1915. március 6-án hunyt el Degré Lajos büntetőjogász, egyetemi tanár. Budapesten született 1882. február 26-án. 1904-ben szerzett jogtudományi doktori oklevelet a budapesti egyetemen. A bregenzi tiroli császárvadászoknál leszolgált önkéntes esztendő (1903-/04) és a gyakornoki évek után 1907-08-ben a késmárki törvényszék jegyzője volt. Ezt követően tanulmányait a berlini egyetemen egészítette ki. 1909-től Kecskeméten bírósági jegyző volt, majd 1911-től a Budapesti Kúria tanácsjegyzőjeként működött. 1914-ben a budapesti egyetemen a büntetőjog magántanára, Pozsonyban pedig a büntetőjog és a büntető eljárásjog nyilvános rendkívüli tanára lett. 1915 januárjában a 13. gyalogezred népfelkelő hadnagyaként az északi fronra került, ahol az egyik ütközetben március 6-án elesett.

Degré Lajos emlékbeszéde A magyar büntetőjog tudományának nagy ígérete volt. Magyar büntetőjoggal, kialakulásának történetével, kodifikálási kérdéseivel foglalkozott. Alapvetőek a bűnösséggel, a bűncselekménnyel kapcsolatos megállapításai. Emlékbeszédében Finkey Ferencz többek között e szavkkal méltatta: "Fiatal, alig egy éves egyetemünknek egyik legfiatalabb, kiváló tanárát kívánta tőlünk áldozatul a világháború. Egyetemünkre, a hazai kultúrára bizonyára mérhetlen veszteség, hiszen Degré Lajos hosszú tanári és irói műküdéséhez teljes joggal fűzhettük és fűztük is a legszebb reménységet. És mégis, bárminő fájdalmas reánk ez a váratlan és érzékeny veszteség, magasabb szempontból felemelő, szinte büszkélkedésünk s mindenesetre méltó ünneplésünk tárgya lehet a mi fiatal kollegánk hősi halála. Egy izig-vérig tudósnak indult fiatal egyetemi tanár, épen mikor elérte vágyainak netovábbját, az egyetemi katedrát, szinte erőszakosan kiszakítja magát a hosszú, nyugodalmas tudományos működést biztosító állásából, irótollát félredobva, karddal kezében siet a harczmezőre, hogy testével, vérével védje a megtámadott haza biztonságát, fennmaradását és jobb jövőjét. A szó szoros értelmében önként feláldozza élete szent eszményeit, fel egész életét, egy hosszú boldog, kellemes életet, a haza üdvéért, az itthon maradt testvérek, barátok boldogságáért és nyugalmáért. Kell-e, lehet-e ennél szebb, magasztosabb példa a haza és az emberszeretet, a becsület és a bátorság, a lelki nagyság, az önfeláldozás erényeinek, a legfelségesebb erkölcsi kötelességeknek a teljesítésére. Mai emlékünnepünket azért nem lehet és nem szabad gyászünnepnek tekintenünk. Degré Lajos kollegánk felett, a fiatal tudós, az alig féléves egyetemi tanár túlkorai halála felett hullathatjuk könnyeinket, sirathatjuk és siratjuk is egyetemünknek, a hazai kulturának pótolhatatlan veszteségét, de bánatunkat, gyászunkat elnyomja a bámulat és a hódolat érzete az ő hazafiúi erényei, az ő nem is sejtett lelki nagysága iránt. Mai ünnepünk, egyetemünk első diszülése egy dicsőítő ünnep a hősi halált halt tudós tiszteletére, aki ércznél maradandóbb emléket állított önmagának, mert betű szerint vette, hogy szép és dicső dolog a hazáért meghalni s a tanárra, a tudósra is áll a jelszó: a haza minden előtt!"

(Források: *Magyar Életrajzi Lexikon *Múlt-kor történelmi portál *PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma)

március 8.

50 éves Hugyecz Zoltán, a GORTER Fémipari Zrt. vezérigazgatója. Szegeden született 1965. március 8-án. Hároméves kora óta Kecskeméten él, tanulmányait is itt kezdte meg. 1980-tól a Gáspár András Autószerelő Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákja volt. Később Gödöllőn tanult, 1990-ben a GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Ezt követően az AGRIKON SAM Kft. tervezőmérnöke lett, majd a cég külképviseleti irodavezetőjeként Ankarában dolgozott. 1997-től 2003-ig a kerekegyházi székhelyű AGRIKON Fémipari Zrt. ügyvezető igazgatója, 2003-tól 2008-ig a kiskunmajsai AGRIKON KAM Kft. vezérigazgatója volt. 2009 óta a GORTER Fémipari Zrt. ügyvezetője, vezérigazgatója. Szakmai tevékenységét 2006-ban Bács-Kiskun Megye Gazdaságfejlesztéséért Díjjal ismerték el. A Kecskeméti Bowling Sport Egyesület elnöke, a Kecskeméti Röplabda Kft. résztulajdonosa.

(Forrás: *Ki Kicsoda Kecskeméten)

március 10.

200 éve, 1815. március 10-én a Komárom megyei Héregben született Sólyom (Schmiding) József piarista tanár. 1832-ben Privigyén lépett a piarista rendbe. 1834-től Nagykárolyban helyettes tanár volt, közben bölcsésztanfolyamot végzett Vácon, illetve teológiát tanult Nyitrán és Szentgyörgyön. 1840-től Kalocsán, 1845-ben Veszprémben, majd 1846-tól 1848-ig Kecskeméten, a kegyesrendiek gimnáziumában tanított. A szabadságharcban aktívan részt vett: 1848-ban közhonvédként katonának jelentkezett, később főhadnagyi rendfokozatot ért el. A rendbe visszatérve, minden foglalkozás nélkül, Rózsahegyen, Léván, Privigyén, Szentgyörgyön, azután ismét Privigyén tartózkodott. 1855-től 1858-ig a felsőbbség engedelmével Trencsénben és Besztercebányán mint egyházi szónok dolgozott. 1858-tól húsz éven át ismét taníthatott: Debrecenben, Magyaróvárott, Máramarosszigeten, Kolozsvárott, Léván, Selmecbányán és ismét Debrecenben. Nagy ismeretekkel bírt a német irodalomban. Cikkei a Győri Közlönyben jelentek meg. 1878-ban Podolinban nyugalomba vonult, 1881. január 28-án ott hunyt el.

(Forrás: *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)

március 11.

175 éve, 1840. március 11-én Kecskeméten hunyt el Komjáthy József piarista paptanár. Tatán született 1785. augusztus 8-án. Kecskeméti tanulóévei után 1803. szeptember 25-én a hírös városban lépett a piarista rendbe, míg 1809-ben Kolozsváron szentelték fel. 1805-ben Nagykárolyban, 1806-ban Debrecenben, 1807-ben Besztercén tanított. 1808-tól Kolozsváron bölcsészetet, 1810-től Nyitrán teológiát tanult. 1811-től ismét tanított. Előbb Szentgyörgyön algimnáziumi tanár volt, majd Szegeden, Sátoraljaújhelyen és Kolozsváron dolgozott tanárként, utóbbi városban a konviktus felügyelői teendőit is ellátta. 1816-tól Besztercén, 1820-tól Máramarosszigeten, 1822-től Szegeden, 1823-tól Temesváron tanított. 1827-ben Nagykárolyban, majd Debrecenben rektorhelyettes volt, azután Máramarosszigeten ismét tanári állást vállalt. 1833-ban Debrecenben rektorrá és a gimnázium igazgatójává nevezték ki, négy évvel később pedig Tatán rektorhelyettes lett. 1839-ben visszakerült Kecskemétre, és a piarista gimnázium igazgatója volt haláláig.

(Források: *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái)