január 5.

125 éve, 1890. január 5-én, Kecskeméten hunyt el Beliczay Jónás jogakadémiai tanár, író. Középiskoláit a soproni evangélikus líceumban, jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. A fővárosban volt ügyvéd. Az 1875/76-os tanévtől a kecskeméti református jogakadémián, a római jogi tanszéken tanított. Később a bölcseleti erkölcstan előadója is lett. Cikkei, dolgozatai a Jogakadémia Évkönyveiben, az Ország-Világ, a Századok, a Jogtudományi Közlöny, az Egyetemes Philologiai Közlöny, a Pesti Napló, az Archaeologiai Értesítő, a Turul és a Történelmi Tár hasábjain jelentek meg. 1878. január 6-tól 1879. december 28-ig szerkesztette a Kecskeméti Lapokat.


január 10.

100 éve, 1915. január 10-én Kecskeméten született Adonyi Borbála gyermekíró. Tanulmányait Budapesten kezdte, azután Kolozsvárt szerzett tanári képesítést. Volt munkásnő, óvónő. 1946-tól a nagyváradi Fáklya munkatársa lett; a Gyermek Fáklya, majd 1949 áprilisától a Pionír Fáklya című vasárnapi melléklet szerkesztője volt. 1952-től magyar szakos tanárnőként dolgozott. 1970-ben nyugalomba vonult. Nagyváradon jelent meg évjelzés nélkül több leporellója (Bambó-Jumbi-Bubi, Szorgos méhecskék, Lepkeországban, Háziállatok, Vadállatok) és egy könyvecskéje (Gyermekörömök).


január 13.

125 éve, 1890. január 13-án hunyt el Züllich Rudolf szobrász. A bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányok után 1840-től másfél évtizedig Rómában élt. Pártfogója, Döbrentei Gábor javaslatára a Nemzeti szoboregylet 1846-ban megbízta a Hunyadi János-emlékszobor modelljének elkészítésével. A Nádasdyak pesti, Zrínyi utcai palotájába rendelt, Kálmán király eloltja a boszorkánymáglyát című, elkallódott kandalló-domborművön kívül a nádasdladányi kastély életnagyságú Szűz Mária gipszszobra is az ő műve.

Züllich Rudolf Katona József szobra a Nemzeti Színház előtt

Tomori Anasztáz megbízásából 1858-ban elkészítette Katona József szobrát. Alkotását a régi Nemzeti Színház előtt állították fel. A kritikusoknak azonban nem tetszett, ezért 1881-ben Pestről Kecskemétre szállították. Hosszas vándorlás után került jelenlegi helyére, a Katona József Gimnázium előcsarnokába.


január 15.

75 éve, 1940. január 15-én, Kecskeméten hunyt el Marton Sándor tanár, irodalomtörténész. Lovasberényben született 1868. szeptember 3-án. A gimnáziumot Nagykőrösön, a teológiát Budapesten végezte. Két évig bölcsészetet is hallgatott a fővárosban. 1893-94-ben a gyönki, 1894-95-ben a debreceni református gimnázium tanára volt. 1895-ben jött Kecskemétre. 1930-ig a református kollégium tanára, 1938-ig a leánygimnázium igazgatója volt. Fontos szerepet vállalt Kecskemét irodalmi életében. 1907-től 1913-ig a Katona József Kör főtitkára, 1921-től 1923-ig alelnöke, 1928-tól 1933-ig elnöke volt. Cikkei a Kecskemétben, a Kecskeméti Lapokban, a református főgimnázium értesítőiben, a Katona József Kör évkönyveiben, a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban, valamint a Protestáns Árvaházi Képes Naptárban, a Kis Tükörben és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban jelentek meg.

(Források:  *dr. Fülöp András: "Szarvasbikák, gépmadarak" *Heltai Nándor: Kecskemét  *Katona József Megyei Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kecskemét, 1890  *Köztér  *MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis  *Önkormányzati Kommunikációs Központ, Székesfehérvár  *Romániai Magyar Irodalmi Lexikon  *vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás: A Tapasztó dinasztia alapítója)