NAPRÓL NAPRA2015. február 15-28.

február 16.

125 éve, 1890. február 16-án, Kecskeméten született Faragho Gábor tábornok, miniszter. Iskolai tanulmányait a kecskeméti piarista gimnáziumban kezdte. Innen került 1905-ben a város által fenntartott alapítványi helyre a nagyváradi hadapródiskolába. 1907-től a Ludovika Akadémián folytatta tanulmányait. 1910. augusztus 18-án hadnaggyá avatták. Szerbiába került, tényleges katonai szolgálatra, ahol 8 évet töltött le. Tüzér századosként fejezte be az I. világháborút. Hazakerülve tanult a Tudományegyetem jog- és államtudományi karán, 1921-től a hadiakadémián. 1932. november l-jén Kecskemétre került, az itt állomásozó tüzérek parancsnokhelyettese volt őrnagyi rendfokozattal. 3 év után Pécsre helyezték, ahol a Kinizsi Pál tüzérosztály parancsnoka lett. Innen Budapestre került, 1938. április l-től a Honvédelmi Minisztérium elnökségi osztályának vezetője, majd  1940. május 1-jétől 1941. június 23-ig moszkvai katonai attasé volt. Hazatérve a csendőrség és rendőrség felügyelőjeként altábornagyi rangban dolgozott. 1944. december 24-től az ideiglenes nemzeti kormány közellátásügyi minisztere, Vörös János moszkvai távollétében 1945. január 1-jétől 31-ig annak helyettese lett. Ez évben Kecskemét nemzetgyűlési képviselőjének is megválasztották. 1945. július 5-én nyugdíjazták. 1951. július 5-én megfosztották nyugdíjától és kitelepítették Újfehértóra. Kérésére — Puskin szovjet nagykövet közbenjárására — a kitelepítés helyszínéül saját tanyáját jelölték ki. így került vissza Koháry-majorba (Nyárlőrincre), ahol 1945-től 1951-ig tartózkodott. 3 hónappal halála előtt oldották fel a kitelepítési kényszert. Kecskeméten, az Izsáki úti kórházban halt meg.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Szabó Tamás: A kitelepített tábornok, vitéz Faragho Gábor)

február 17.

125 éve, 1890. február 17-én Kisújszálláson született Dorogi Imre festőművész. Gimnáziumi rajztanára a nyaranta Hollósynál dolgozó Szunyogh Farkas volt, aki a nagybányai eredményeket adta útravalóul festegető tanítványának. Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán 1908 és 1913 között Balló Ede és Hegedűs László voltak a mesterei. 1913-ban szerezte meg a rajztanári oklevelet. Az I. világháborút végig katonáskodta, majd 1918-ban Szegeden vállalt rajztanári állást. 1925-től 1930-ig nyaranta a Kecskeméti Művésztelepen dolgozott Révész Imre mellett. 1928-tól a fővárosi bemutatók állandó szereplője volt. Az 1938-as Velencei Biennálén két képével szerepelt. Aba-Novák főiskolai oktatói állást ajánlott fel számára, de a terv meghiúsult.

                    Dorogi Imre: Szakállas férfi portréja

Később Szegeden telepedett le. Az alföldi táj, az itt élő ember, és mindenekelőtt a Tisza elkötelezett festője lett. Korai művein még mestereinek tárgyilagos, naturalisztikus felfogását követte, habár monumentalitás iránti fogékonysága már akkor is megmutatkozott. Annál is inkább, mivel az 1930-as évek körül több nagyméretű, egyházi témájú képet is festett. Hatással volt rá a nagybányaiak felszabadult színköltészete. Atmoszférikus hatású, expresszív fényfestészete leginkább Szőnyi István és Egry József művészetével rokonítható. 1976. január 29-én Szegeden hunyt el.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Kortárs Magyar Művészeti Lexikon  *Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.)

február 18.

75 éve, 1940. január 18-án hunyt el Csikesz Sándor református lelkipásztor, tudós teológus, egyetemi tanár. 1886. január 8-án Drávafokon született. Középiskoláit részben a kecskeméti református kollégiumban végezte, és itt is fejezte be 1904-ben. Jogi tanulmányait is a hírös városban kezdte meg, majd Budapesten és a berlini egyetemen teológiát tanult. Hazatérve lelkész lett. Az I. világháborút tábori papként szolgálta végig, a Református Egyetemes Konvent megbízásából a tábori lelkészet ügyeit – Baltazár Dezső püspök után - 1917 őszétől 1918 májusáig ő vezette.

Az I. világháború kitörésétől kezdve a protestáns egyházak vallásos olvasmányokkal – tractátusokkal, Bibliákkal, különböző imakönyvekkel, folyóiratokkal - látták el a hadba vonult saját vallású katonáikat. Különösen kedvelt olvasmányuk volt a Református Katonák Lapja, mely eleinte alkalomszerűen, később havonként jelent meg. 1915 tavaszán a bécsi „Evangelischer Oberkirchenrath” segédkönyvekkel ajándékozta meg a Monarchia protestáns katonáit. A Bécsben szolgáló protestáns tábori lelkészek közreműködésével két füzetet adott ki, mindegyiket négy nyelven, németül, magyarul, csehül és lengyelül. Magyar címük: „Egyházi énekek négy nyelven ág. hitv. evang. és ref. katonai istentiszteletek számára” és „Úrvacsorai rövid ágenda ág. hitv. ev. és ref. vallású betegek számára.” A négynyelvű ágenda és énekeskönyv magyar részét Csikesz Sándor írta. Ugyancsak Csikeszt bízta meg a Református Egyetemes Konvent a „magyar református katonai ágendás könyv” elkészítésével. Közkedvelt olvasmány volt Csikesz „Hadikórházban” című segédkönyve is.

A világháború után előbb a debreceni kollégium tanárává választották, majd 1923-tól a Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karára nevezték ki rendes tanárnak. 1937-ben az egyetem rektora lett. Az Országos Református Lelkészegyesületnek 20 éven át főtitkára, majd alelnöke volt. 1925-ben ő alapította és szerkesztette a Theológiai Szemle című folyóiratot, valamint 1928-tól a Theológiai Tanulmányok című sorozatot. Számos cikke, előadása jelent meg különböző folyóiratban.

(Források:   *Katona József Könyvtár  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Táborilelkész - a katonák egyházi hírei)


február 21.

A kecskeméti piarista házat gróf Koháry István országbíró alapította 1714-ben. Alapítványul 30.000 forintot ajánlott fel, emellett templom, társház, iskola és kert részére telket adományozott. A telket a város északnyugati szélén, a Déllő tó felett (ma Gyenes tér) jelölték ki. Az első piaristák, keseleőkeöi Majthényi Domokos házfőnök, Kovácsovics Pál igazgató és Bieliczky Ágoston tanár, 1715 január végén érkeztek meg Kecskemétre. A város lakossága ünnepélyesen fogadta őket. Ideiglenesen a Mária Társulat házát bocsátották rendelkezésükre. Tanítás céljaira a nem messze fekvő elemi iskolát engedték át nekik, ahol 300 éve, 1715. február 21-én kezdték meg a tanítást.

(Források:  *Holczer József: Adatok a Kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához  *Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára)


február 23.

150 éve, 1865. február 23-án Kecskeméten hunyt el Atádi Vilmos ügyvéd, újságíró. 1821. május 27-én született. 1847-ben Pesten ügyvédi oklevelet szerzett. Jogi tanulmányai ellenére írónak, újságírónak készült. Budapesten írásból próbált megélni. Az Életképekben, az Irodalmi Őrben, a Pesti Divatlapban, a Jelenkorban és a Népbarátban jelentek meg írásai. 1851-ben Vas Gerebennel együtt szerkesztette a Falu Könyvét. Később írt a Hölgyfutárba, a Reménybe, a Szépirodalmi Lapokba, a Pesti Naplóba. Irodalmi kísérletei azonban nem jártak sikerrel, ezért 1854 októberében Kecskemétre költözött. Ügyvédi irodát nyitott és haláláig a hírös városban praktizált, egyúttal a Tisza szabályozásával megbízott gróf Andrássy Manó titkára is volt.

(Források:  *Kecskeméti Életrajzi Lexikon  *Magyar Életrajzi Lexikon  *Somogy Portál)


február 27.

175 éve, 1840. február 27-én született Madarassy László író, újságíró, utazó, tanár, ügyvéd. A középiskolát Pesten a kegyesrendieknél, jogi tanulmányait Kecskeméten végezte. 1863-ban ügyvédi vizsgát tett, majd a Pest vármegyei törvényszék bírája volt. 1864-től a kecskeméti jogakadémián is tanított. 1868. október 3-tól az akkor induló Kecskeméti Lapok alapító szerkesztője lett. A lapnál közvetlen munkatársa Horváth Döme és Hornyik János volt. 1869 áprilisában Hornyik Jánossal való nézeteltérése miatt lemondott a szerkesztésről. 1871-1881 között a kecskeméti törvényszék ügyészeként dolgozott. 1881-ben lemondott hivataláról és Amerikába ment. A legváltozatosabb munkákkal kereste kenyerét: volt kocsis, pincér, favágó, kígyóbűvölő. 1882-ben tért haza. Alkalmi munkákból, majd amerikai útirajzainak jövedelméből élt. 1889-től Kispest jegyzője volt. Cikkeit többek között a Vasárnapi Újság, a Falusi Gazda, a Pesti Hírlap, a Képes Családi Lapok, a Fővárosi Lapok, a Budapesti Hírlap, a Magyarország és a Nagyvilág, valamint különböző évkönyvek közölték. Költeményeket és színdarabokat is írt.

Madarassy László 1893. október 2-án hunyt el. A Vasárnapi Ujság nekrológjában így méltatta: "Nyugtalan természetű, kalandos élet zárult be halálával. Kitűnő képességű ember volt, nevezetesen jeles jogász, s mint Kecskemét város királyi ügyésze tekintélyes állást foglalt el a társadalomban is. A természettudománnyal szintén hivatottsággal foglalkozott. Mint a kecskeméti főiskola tanára is működött. Nyugtalan lelkével azonban nem birt. Elment Amerikába, ahol sok viszontagság érte és sok tanulságot szerzett, de pár év múlva ismét visszatért, most már leginkább tollára bizva magát. Az amerikai yankeek és az őslakók életéből vette regényeinek, humoreszkjeinek és életképeinek tárgyát. Másodszor is megnősült, több hivatalt vállalt, amig végre Kis-Pest községe jegyzőjének megválasztotta. A sokat hányatott ember boldog és megelégedett volt új, nyugodt állásában. Szélhűdés vetett véget életének és Kispest községének részvéte kisérte sirjába a férfi korában elhunyt embert."

(Források: *Magyar Életrajzi lexikon *mutargy.com  *Szinnyei: Magyar írók élete és munkái  *Vasárnapi Ujság, 1893)

Könyvajánló

MEGJELENT!   MEGJELENT!   MEGJELENT!

VALLOMÁSOK, EMLÉKEK
- az életről, Kecskemétről

(további információk: »» )

TÁMOGATÓINK

A Hírös Naptár Szerkesztősége ajánlata