
értékőrző helytörténeti weblap - Kecskemét	2024. november 21.

PARTNEREINK

NAPRÓL NAPRA2015. április 1-15.

április 6.

150 éve, 1865. április 6-án, Kecskeméten született Lakatos Ottó minorita szerzetes, hittanár, tartományfőnök. Szülővárosában végezte alsó és középiskoláit, majd 1883-ban Nyírbátorban lépett a minoriták közé. A teológiát az egri érseki líceumban hallgatta. Felszentelése után előbb Aradon, majd Nagybányán volt hitoktató. Oklevelet szerzett gyorsírásból is, kilenc évig azt is tanította. 1895-ben a rendjében létező Páduai Szent Antalról nevezett őrség őre lett. Később a szilágysomlyói gimnáziumot nyolcosztályossá fejlesztette. Gödöllőn és Nyírbátorban gimnáziumot, Miskolcon és Lőcsén fiúnevelő intézetet nyitott, átépítette az egri rendházat. 1918-ban ismét Aradra hívták. 1919-ben megalakította az egyházközségi tanácsot és megnyitotta az egyházközségi megye elemi iskolát és főgimnáziumot. A Mosoczi- és a Káda-telepen templomot épített. 1939 és 1941 között az erdélyi rendtartomány főnöke volt. Cikkei az erdélyi lapokban, szentbeszédei a Jó Pásztorban jelentek meg. Az aradi plébánia értesítőit is éveken át ő szerkesztette.

április 7.

60 éves Lovas Tibor grafikusművész, művészeti szakvezető, középiskolai tanár. Debrecenben született 1955. április 7-én. Középiskolába a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumba járt, azután Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán biológia-rajz szakos tanár diplomát szerzett, majd 1991-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen grafikusként végzett. 1978-tól Jobbágyiban a Helyőrségi Művelődési Otthon igazgatója, 1982-től nyolc évig a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola tanára volt. 1990 óta Kecskeméten él. Előbb az SOS Gyermekfalu helyettes vezetőjeként dolgozott, míg 2000 óta a Katedra Középiskola művészeti szakvezető tanára. Grafikusművészként rendszeresen szerepel városi, megyei és országos képzőművészeti biennálékon, nemzetközi tárlatokon (Prága és Brno, 1988; Párizs, 1991; Thisted, 1996). Több önálló kiállítása volt már magyar városokban, valamint Olaszországban (Caldonazzo, 1994), Ausztriában (Dornbirn, 1995 és Graz, 1997) és Németországban (Würzburg, 1998). A Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Stúdió, illetve a Fiatal Képzőművészek Stúdiója korábbi tagja, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete és a Műhely Művészeti Egyesület alapító tagja, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Kecskeméti Képzőművészek Közössége tagja.

április 8.

175 éve, 1840. április 8-án hunyt el Sipos József tanár, református lelkész, nyelvész. 1775. március 18-án Kecskeméten született. Szülővárosa és Debrecen református kollégiumaiban tanult, majd Hódmezővásárhelyen volt rektor. Göttingeni tanulmányút után 1799-től Hódmezővásárhelyen, 1803-tól Kecskeméten, 1805-től Szentesen tanított. 1818-tól Békésen volt református lelkész. A nyelvújítási harcban Kazinczy ellen foglalt állást.

április 12.

50 éves Ferenczy Klára tanítónő, költő. Kecskeméten született 1965. április 12-én. Parrag Kláraként anyakönyvezték, nevét huszonéves korában édesanyja, nagyapja és legfőképp az anyai ág leghíresebb személye, Ferenczy Ida iránti tisztelete miatt változtatta meg. Szülővárosában, a Kodály Iskolában végezte el az általánost és a gimnáziumot. Érettségi után a kecskeméti, illetve a bajai tanítóképzőben tanult, azután egy évig pedagógusként dolgozott. Ezt követően elcsábította az idegenforgalom. Később nyelvet tanult Németországban, és dolgozott is kint egy rövid ideig. Volt banktisztviselő, korrepetitor, tolmács, igazgatói titkárnő. Férjével és kislányával jelenleg Győrben él. A költészet gyermekkora óta érdekli, Petőfi verseit már alsós gyerekként átfabrikálta. Első igazi verseit huszonnégy évesen írta. Első önálló verseskötete 2007-ben, a második 2009-ben jelent meg.

„1965. április 12-e reggelén, Kecskeméten érkeztem e világra. A »hírős város« nagy szülötte által alapított Kodály iskolában végeztem az általánost és a gimnáziumot. Érettségi után a kecskeméti, valamint kis kitérővel a bajai tanítóképző következett, majd egy év a pedagógus pályán. Azután hosszú időre elcsábított az idegenforgalom. Később nyelvet tanultam és dolgoztam Németországban, voltam banktisztviselő, korrepetitor, tolmács, titkárnő. Ott ismertem meg a férjemet, akivel több mint tíz éve vagyunk együtt. Kislányunkat együtt neveljük.

Számomra az utazás, a kirándulás, a természet jelentik a kikapcsolódást. A művészetek iránti feltétlen rajongásom egész életemben elkísér. Fotózom, kiállításokra, koncertekre járok, elvarázsol a tánc, aminek Győrben, ahol élek, kedvemre hódolhatok. Éhezem és szomjazom a szépet. Érdekel az emberi lét, a pszichológia, a vallásfilozófia, a spiritualitás. »Változatos szellemi táplálékon kell élnünk« - mondta egy kedves, idős barátom. Ezt az ars poeticát vallom magam is.

Első verseskötetem 2007-ben, a második 2009-ben jelent meg, mindkettő Csáky Lajos festőművész barátom csodálatos képeivel. A költészet »nagyjai« közül Tóth Árpád, József Attila, Ady Endre, Weöres Sándor, Rilke versei állnak a szívemhez legközelebb. Kortársakat említve Kiss Judit Ágnes, Sárhelyi Erika és Gámentzy Eduárd tehetsége lenyűgöz.

Vendégségben a Gyirmóti Művelődési Házban
(2013. november 13. - fotó: Stoller László)

Ha költészetre vágyunk, tegyük félre egy időre a racionalitást. A költői szó a lélek legmélyéről szakad fel túl téren és időn, sokszor megfejthetetlenül. Vallom, hogy a verseket megérteni nem lehet, azokat érezni kell. Már iskolásként irtóztam az elemzésektől, de emlékszem kedves magyar tanárnőmre, ahogy felolvasott nekünk. Megszentelte azt a néhány pillanatot. A szemei könnyel teltek meg, a hangja hálával, mint, aki imát mond. Igen. a jó vers lélekemelő vagy torokszorító, csendet kér, néha könnyeket, néma visszatalálást önmagunkhoz.”

április 13.

50 éves Szegediné Tóth Ildikó, a Kodály Iskola tanára. Dunaújvárosban született 1965. április 13-án. 1983-tól Szeged, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanult, magyar-ének szakos tanári diplomáját 1987-ben szerezte. Később, 2003-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-zene tanár és karvezető szakát is elvégezte. 1988-tól 1992-ig szülővárosában, a Móricz Zsigmond Általános Iskolában tanított. 1992 óta Kecskeméten él. Hét tanéven át a Bányai Júlia Gimnáziumvolt a munkahelye. 1999 óta a Kodály Iskola tanára. Bemutató órái szakmai sikereket arattak, gyermekkarával kórushangversenyeken arany minősítéseket szerzett. Kórusával 2012-ben a XVIII. Regionális és III. Országos Kórusfesztiválon, Érden I. helyezést értek el. "Gyermekkorom óta ének-zene tanár szerettem volna lenni. Büszke vagyok arra, hogy a Kodály Iskolában taníthatok!"

(Források: *ferenczyklara.com *Katona József Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Ki Kicsoda Kecskeméten *Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái *Magyar Katolikus Lexikon *Székely Műhely Online Művészeti Folyóirat)